[ Letöltés 192 Kb ] [ Nyomtatás ]

Az angol telivér ló törzskönyvezési szabályzata

A szabályzatot a Magyarországon elismert angol telivér fajtatenyésztő egyesület, a Magyarországi Galopp Versenyló Tenyésztők Egyesülete keretén belül működő, nemzetközileg elismert Magyar Méneskönyv vezetése készítette az I.S.B.C. előírásai alapján, a tenyésztési hatóság jóváhagyása mellett.

Írta: Bélley Márta, méneskönyvvezető

Szakmailag ellenőrizte:     

Kanics Ákos, elnök (Magyarországi Galopp Versenyló Tenyésztők Egyesülete)

Dr. Németh Csaba, ügyvezető (Magyarországi Galopp Versenyló Tenyésztők Egyesülete)

1. § Az angol telivér fogalma

(1) A tenyésztésre, versenyzésre és lóversenyfogadásra vonatkozó nemzetközi egyezmény (International Agreement on Breeding, Racing and Wagering – I.A.B.R.W.) 12. cikke értelmében angol telivér fajtájú az a ló, amely a születési helye szerinti ország angol telivér méneskönyvében nyilvántartott, és amely méneskönyv a nyilvántartásba vétel idején rendelkezett a Nemzetközi Méneskönyvi Bizottság (International Stud Book Committee – I.S.B.C.) elismerésével.

(2) A Magyar Méneskönyvbe történő felvétel alapfeltétele, hogy a csikó I.S.B.C által elismert angol telivér méneskönyvben szereplő, vagy az I.A.B.R.W. 13. cikk 4. szakasza szerint versenyfélvér méneskönyvből angol telivér méneskönyvbe átsorolt apamén és anyakanca természetes fedeztetéséből szülessen, továbbá teljesülnie kell minden, jelen szabályzatban foglalt, az I.A.B.R.W. 12A cikke szerinti, tenyésztési, törzskönyvi nyilvántartási feltételnek is.

(3) Az I.A.B.R.W. 12B cikke értelmében bármely törzskönyvezett vagy törzskönyvezésre váró angol telivér ló öröklődő genomjának fogamzás, vemhesség során vagy az élet bármely ezt követő szakaszában történő módosítása a ló angol telivér fajtából történő kizárását vonja maga után.

2. § A törzskönyvezési szabályzat hatálya

(1) Jelen törzskönyvezési szabályzat a Magyarország területén született, illetve az országba behozott és az országból kivitt angol telivér lovak nyilvántartási rendjére terjed ki.

(2) A törzskönyvezéssel kapcsolatos szabályokat az I.A.B.R.W. tenyésztési, törzskönyvezési vonatkozású részei, az I.S.B.C. előírásai, az állattenyésztésről szóló 1993. évi CXIV. törvény (Átv.), a lófélék egyedeinek azonosításáról szóló 110/2013. (IV. 9.) Korm. rendelet, a 2015/262/EU bizottsági rendelet, valamint az elismert fajtatenyésztő egyesület tenyésztési szabályzata határozzák meg.

(3) A törzskönyvezési szabályzat hatálya minden olyan angol telivér ló tulajdonosára (tartójára), tenyésztőjére kiterjed, aki/amely az (1) bekezdés körébe tartozó lóra vonatkozóan törzskönyvi nyilvántartásra irányuló szolgáltatást igényel, függetlenül a tulajdonos/tenyésztő elismert magyarországi angol telivér tenyésztőszervezeti tagságától.

3. § A Magyar Méneskönyv vezetése

(1) Magyarország területén az angol telivér lófajta törzskönyvezését az elismert fajtatenyésztő egyesület, a Magyarországi Galopp Versenyló Tenyésztők Egyesülete (a továbbiakban: MGVTE) keretén belül működő Magyar Méneskönyv vezetése végzi.

A törzskönyvezést végző szervezet címe:

Magyarországi Galopp Versenyló Tenyésztők Egyesülete

Magyar Méneskönyv vezetése

1101 Budapest, Albertirsai út 2-4.

(A továbbiakban a Magyar Méneskönyvet: M.M., a Magyar Méneskönyv vezetését: M.M. vezetéseként jelöljük.)

(2) A M.M. vezetés törzskönyvezési eljárásainak függetlenségét jelen szabályzat 13.§-ában foglaltak biztosítják.

4. § Fedezőmén-használat

(1) Angol telivér fajtájú ló kizárólag olyan fedeztetés eredményeként törzskönyvezhető, amelynek során a mén természetes módon befedezi a kancát, és ily módon a ménsperma emberi manipuláció nélkül, természetes úton jut el a kanca hüvelyébe.

(2) Az angol telivér tenyésztésben a mesterséges megtermékenyítés, az embrió-átültetés, a klónozás és a génmanipuláció bármely formájának alkalmazása tilos!

(3) Az Átv. alapján Magyarországon az angol telivér fedezőmének kancafedeztetési engedélyét az elismert fajtatenyésztő egyesület és a keretében működő M.M. vezetése közösen adja ki, az egyesület tenyésztési szabályzatában, valamint a (4) bekezdésben foglaltak szerint. A fedeztetési engedély egy naptári évre szól, megújítását a mén tulajdonosának (tartójának) kell kezdeményeznie a tenyésztőegyesületnél.

(4) Magyarországon csak az az angol telivér mén válhat fedezőménné, amely a Magyar Méneskönyvben hazai születésű vagy külföldről behozott angol telivérként (megfelelve az 1.§ (1) bekezdésben foglaltaknak) felvételre került, lóútlevele alapján a mén azonosítása a M.M. vezetése által megtörtént, az utódok származásellenőrzése céljából a mén DNS-vizsgálati eredménye a M.M. vezetésénél rendelkezésre áll, és a mén rendelkezik a (3) bekezdés szerinti fedeztetési engedéllyel. Ezen feltételek teljesülése esetén vehető a mén fedezőménként törzskönyvi nyilvántartásba. A leírt feltételek maradéktalan teljesülésével angol telivér fedezőmén a fajtatenyésztésből nem zárható ki.

(5) A M.M. vezetése a (4) bekezdésben foglaltak teljesülése esetén szerződést köt a méntartóval a fedezőmén felállítási helyének adatai, illetve a tenyésztési adatok nyilvántartására. Ténylegesen csak az a mén fedezhet, amelynek tartója (tulajdonosa) a M.M. vezetésével a tárgyévre vonatkozó „fedezőmén törzskönyvi nyilvántartását és kancafedeztetési állomás üzemeltetését szabályozó szerződést” (1. sz. melléklet) megkötötte.

(6) A M.M. vezetése az (5) bekezdés szerint megkötött szerződés alapján a (3) bekezdés szerinti kancafedeztetési engedélyeket a mén tartója részére átadja. A méntartó gondoskodik arról, hogy a kancafedeztetési engedély a mén istállójában jól látható helyen kifüggesztésre kerüljön. A kanca tulajdonosa ezen engedély alapján győződhet meg arról, hogy a mén tárgyévben tenyésztési nyilvántartásban áll-e.

(7) A M.M. vezetése az (5) bekezdés szerint megkötött szerződés értelmében a méntartót ellátja tárgyévre vonatkozó kancafedeztetési jegyzőkönyv nyomtatványokkal. A méntartó köteles a részére kiadott kancafedeztetési jegyzőkönyveket a szerződésben foglaltak alapján naprakészen vezetni, azokkal a M.M. vezetése felé elszámolni akként, hogy a kancafedeztetés első alkalmát követő 1 hónapon belül a jegyzőkönyv első példányát a M.M. vezetése részére megküldi, továbbá a jegyzőkönyv másodpéldányát a későbbi (legalább utolsó) fedeztetési dátumokkal tárgyév szeptember 30-ig, a fel nem használt jegyzőkönyveket pedig legkésőbb tárgyév október 31-ig a M.M. részére átadja. A méntartó köteles a szerződésben foglaltak alapján a kancatartót ellátni a jegyzőkönyv egy példányával. Tárgyév december 31. után kancafedeztetési bejelentést a M.M. vezetése már nem vesz nyilvántartásba. A méntartó a szerződésben foglalt összegben a fedezőmén tárgyévi törzskönyvi nyilvántartásáért és a fedeztetett kancák regisztrációjáért nyilvántartási díjat fizet a M.M. vezetése részére.

(8) A M.M. vezetése év közben ellenőrizheti, hogy kancafedeztetési tevékenységét a méntartó a (5) bekezdés alapján megkötött, 1. sz. melléklet szerinti tartalmú szerződésnek megfelelően végzi-e. A szerződés be nem tartása esetén a M.M. vezetése a szerződésben foglaltak szerint jár el.

(9) A méntartó a szerződéskötés alkalmával nyilatkozik arról, hogy a (2) bekezdés szerint angol telivér fajtában tiltott mesterséges megtermékenyítést, embrió-átültetés, klónozást és a génmanipuláció bármely formáját nem alkalmazza.

5. § Tenyészkancák, kancafedeztetések nyilvántartása

(1) Az M.M. vezetése angol telivér tenyészkancaként nyilvántartásba veszi azon kancát, amely a Magyar Méneskönyvben hazai születésű vagy külföldről behozott angol telivérként (megfelelve az 1.§ (1) bekezdésben foglaltaknak) regisztrált, lóútlevele alapján a kanca azonosítása a M.M. vezetése által megtörtént, az utódok származásellenőrzése céljából a kanca DNS-vizsgálati eredménye a M.M. vezetésénél rendelkezésre áll, és amelyet a tulajdonos tenyésztési céllal használni kíván. A tenyészkancaként történő nyilvántartásba vételt a kancák lóútlevelébe a M.M. vezetése bejegyzi.

(2) A 4.§ (7) bekezdés alapján megküldött kancafedeztetési jegyzőkönyvre a méntulajdonos vagy meghatalmazottja (bérlő) (a továbbiakban: méntartó) az alábbi adatokat köteles felvezetni:

  • a fedeztetett kanca neve, születési éve, színe, jegyei, bélyegei (mikrochip száma),
  • a fedezőmén neve, méntörzskönyvi száma,
  • legalább az első és utolsó kancafedeztetési dátum,
  • a kancatartó (és tulajdonos, ha a kettő nem azonos) adatai, a kancatartó aláírása,
  • a méntartó nyilatkozata arra vonatkozóan, hogy a fedeztetés természetes volt, mesterséges termékenyítés, embrió-átültetés, klónozás vagy a génmanipuláció bármely formája nem került alkalmazásra,
  • a méntartó aláírása.

Amennyiben a tárgyévben a kanca átpárosítása történik, az új fedezőménnel történő kancafedeztetésre vonatkozóan újabb kancafedeztetési jegyzőkönyvet kell kiállítani.

(3) A méntartó a kancafedeztetések elvégzése alkalmával – a fedeztetés megtörténte előtt – köteles a kanca azonosságáról annak lóútlevele alapján meggyőződni. Az azonosítás elvégzéséről a méntartó a kancafedeztetési jegyzőkönyv aláírásával nyilatkozik.

(4) A külföldön történt kancafedeztetést a kanca tulajdonosa (tartója) köteles a M.M. vezetése felé bejelenteni, az elismert külföldi méneskönyvvezetés által kiállított kancafedeztetési jegyzőkönyv megküldésével. A magyarországi tartózkodású, törzskönyvezett angol telivér kanca tenyésztési (fedeztetési) célú külföldi kivitelét a 9.§ (2) bekezdés szerint köteles bejelenteni.

(5) A 4.§ (7) és az 5.§ (4) alapján beküldött kancafedeztetési jegyzőkönyveket a M.M. vezetése tárgyévben nyilvántartásba veszi. A nyilvántartásba vett kancafedeztetések alapján M.M. vezetése elkészíti a tárgyévben tenyésztésbe állított (fedeztetett) kancák jegyzékét.

(6) A tenyésztő (kancatulajdonos) köteles gondoskodni arról, hogy a tenyésztésbe állított kanca DNS-vizsgálati eredménye az utódok származásellenőrzésének céljából a M.M. vezetése részére rendelkezésre álljon. A DNS-vizsgálathoz szükséges vérmintavétel alkalmával a M.M. vezetése a kanca lóútlevele alapján ellenőrzi annak azonosságát. Abban az esetben, ha a kanca a megellett csikó törzskönyvezése előtt elhullik, és nincs az utódvizsgálathoz szükséges DNS-vizsgálati eredménye, úgy a csikó törzskönyvezéséről a M.M. vezetése külön kérelemre indult eljárás során – az I.S.B.C-vel egyeztetve – határoz.

                               6. § Tenyészeredmény-bejelentés, csikók törzskönyvezése                              

(1) A M.M. vezetése csak olyan, angol telivér kancára vonatkozó tenyészeredményt regisztrál, amelyet a tenyésztő írásban, a hivatalos dokumentáció útján bejelentett (tenyészeredmény bejelentő lap), és amelyhez kapcsolódó hiteles – magyar vagy más, I.S.B.C. által elismert méneskönyv által kiállított – kancafedeztetési jegyzőkönyv a M.M. vezetése rendelkezésére áll. Ilyen kancafedeztetési jegyzőkönyvvel nem rendelkező kanca tenyészeredményét a M.M. vezetésének nem áll módjában nyilvántartásba venni.

(2) Angol telivér csikó a vemhességet kihordó, illetve a csikót megellő anyakanca saját szervezetében, saját petesejtje megtermékenyítésével kell, hogy megfoganjon. Bármely csikó, amely mesterséges megtermékenyítés, embrió-átültetés, klónozás vagy a génmanipuláció bármely nem felsorolt formájának alkalmazása eredményeként született, a Magyar Méneskönyvben nem törzskönyvezhető.

(3) A tenyésztőnek az alábbi tenyészeredményeket kell bejelentenie a M.M. vezetése felé: a kanca a fedeztetést követően üresen maradt, elvetélt, életképtelen csikót ellett (holt magzat), életképes csikót ellett, de ellést követő adott napon a csikó elpusztult, a kanca vemhesen elpusztult, illetve a kanca életképes csikót ellett (esetleges ikerellés esetén annak feltüntetése szükséges).

(4) Életképes csikó ellése esetén a tenyésztő az alábbi adatokat köteles a M.M. vezetése felé az ellést követő két héten belül, de legkésőbb az anyakancától történő elválasztást megelőzően a tenyészeredmény-bejelentő lapon bejelenteni:

  • a fedeztetett kanca neve, születési éve, színe,
  • a fedezőmén neve, méntörzskönyvi száma,
  • a magyar kancafedeztetési jegyzőkönyv sorszáma / külföldi fedeztetési jegyzőkönyv,
  • az utolsó kancafedeztetési dátum,
  • a csikó neme, színe, pontos születési dátuma, helye,
  • a csikó tulajdonosa, elérhetősége (telefonszáma, címe, a jelölés helyszíne),
  • a kancatulajdonos/-tartó nyilatkozata arra vonatkozóan, hogy a megszületett csikó nem mesterséges termékenyítés, embrió-átültetés, klónozás vagy a bármely egyéb génmanipuláció eredménye,
  • a bejelentést végző aláírása.

(5) Az angol telivér csikók DNS-alapú származásellenőrzése kötelező. A M.M. vezetése a származásellenőrzések elvégzésére megállapodást köt olyan genetikai laboratóriummal, amely az I.S.A.G. (International Society for Animal Genetics) nemzetközi szervezet által akkreditált, és a laboratórium az I.S.A.G. kétévente kötelező körtesztjén kiváló („Rank 1”) minősítést szerzett. A M.M. vezetése ennek alapján a genetikai vizsgálatokat a tenyésztési hatóság Állattenyésztési Laboratóriumával végezteti el.

(6) A csikó származásellenőrzéséhez szükséges vérmintavétel a lehetőleg még választás előtt álló csikó azonosításával és jelölésével egy időben történik meg. Csak olyan csikó törzskönyvezhető angol telivérként a M.M-ben, amelynek az előzetes kancafedeztetés-nyilvántartási folyamat során regisztrált származása DNS-vizsgálat útján megerősítést nyert a tenyésztési hatóság Állattenyésztési Laboratóriumában. Származásellenőrzés hiányában, vagy annak nem egyezése esetén a csikó alapadatait ismeretlen származással a M.M. vezetése a tenyésztési hatóság központi adatbázisában regisztrálja, az azonosítás a tenyésztési hatóság eljárásrendje szerint történik, a csikó az angol telivér törzskönyvből kizárásra kerül. A M.M. vezetésének minden egyes nyilvántartásba vett angol telivér csikó DNS-vizsgálati eredményével mint törzskönyvi adattal rendelkeznie kell, a DNS-profil a törzskönyvező szervezet tulajdonát képezi, az nyilvánosságra nem hozható.

(7) Amennyiben a Magyarországon ellett csikó külföldi kancafedeztetésből származik, a csikó származásellenőrzése céljából a külföldi fedezőmén DNS-kártyáját a fedezőmén felállítási helyén illetékes elismert méneskönyv a M.M. vezetése rendelkezésre bocsátja.

(8) Magyarországon az angol telivér csikók jelölése elektronikus transzponderrel történik, megfelelve a 2015/262/EU bizottsági rendeletben, valamint az elismert fajtatenyésztő egyesület tenyésztési szabályzatában foglaltaknak. A transzponder beültetésének helye a nyak bal oldala, a fejtető és a mar között, a sörényél alatt.

Az angol telivér csikók elektronikus jelölésére kizárólag a M.M. vezetése által készletnyilvántartásba vett transzponderek használhatók. Az elektronikus transzpondereket az elismert fajtatenyésztő egyesület a tenyésztési szabályzatában foglalt eljárásrendnek megfelelően szerzi be és bocsátja a M.M. vezetése rendelkezésére. Az elektronikus jelölőeszközöket a csikó helyszíni azonosításának alkalmával a M.M. vezetése biztosítja a tenyésztő számára.

A csikó transzponderrel történő megjelölése alkalmával a tenyésztő köteles gondoskodni a csikó szakszerű megfogásáról, az elektronikus jelölőeszköz szakszerű beültetésének elvégzéséről, a származásellenőrzéshez szükséges vérminta helyszínen történő levételéről, továbbá arról, hogy a csikó megfelelően elő legyen készítve a beavatkozásra. A fentiek elmulasztása esetén – az esetleges baleset elkerülése érdekében – az elektronikus megjelölés lefolytatását a M.M. vezetése a helyszínen megtagadhatja.

(9) A M.M. vezetése az előzetesen bejelentett csikó helyszíni azonosításának alkalmával – a 2015/262/EU bizottsági rendeletnek megfelelve – először ellenőrzi, hogy a csikót korábban már nem jelölték-e meg igeden transzponderrel. Amennyiben a M.M. vezetése az előzetesen bejelentett csikó azonosítása során korábban beültetett, idegen transzpondert talál a csikóban, felfüggeszti az azonosítási eljárást, és különeljárási díj ellenében ellenőrzi, hogy a csikó más lófajtában nem került-e azonosításra.

A csikó azonosítása a DNS-vizsgálat eredményének ismeretében folytatható.

Ha a M.M. vezetése meggyőződött arról, hogy az azonosítatlan eredetű transzponderrel jelölt csikó egyértelműen azonosítható, és a törzskönyvezési szabályzatban foglaltak szerint angol telivér fajtában törzskönyvezhető, akkor a beültetett idegen transzpondert különeljárási díj ellenében nyilvántartásba veszi.

(10) A tenyésztő külön kérelme esetében a M.M. vezetése másodlagos jelölésként a csikót tűz által felhevített sütővassal bélyegzi a következők szerint: a nyereghely bal oldalán a fajtajel (szárnyas lófej), alatta a születési év utolsó számjegye, a nyereghely jobb oldalán a csikónyilvántartás évente 1-gyel kezdődő folyószáma. A bélyegzést csak a M.M. vezetésének munkatársa vagy annak hivatalos megbízottja végezheti. A bélyegzéskor a tenyésztő köteles gondoskodni a sütővasak felmelegítéséről, a csikó szakszerű megfogásáról, a származásellenőrzéshez szükséges vérminta helyszínen történő levételéről, továbbá arról, hogy a csikó megfelelően elő legyen készítve a bélyegzésre. A fentiek elmulasztása esetén – az esetleges baleset elkerülése érdekében – a bélyegzést a M.M. vezetése a helyszínen megtagadhatja.

(11) Az angol telivér csikók azonosítása, jelölése a tenyésztő általi bejelentést követően, lehetőleg még a csikó anyjától való elválasztása és születési tartási helyének anya nélkül történő elhagyása előtt, 4 és 8 hónapos kora között történik meg a M.M. vezetése által. Azon csikó, amelyet a tenyésztő az ellést követő egy éven túl jelent be a M.M. vezetése felé, angol telivérként már nem törzskönyvezhető.

(12) Ha egy angol telivér csikót anyjával együtt szopós csikóként hoznak be Magyarországra, úgy a csikó törzskönyvezését a származási országban kell elvégeztetni. Magyarországi fedeztetésből származó, külföldön ellett csikók törzskönyvezését pedig abban az országban, ahol a csikó megszületett, betartva a 9.§-ban foglalt export előírásokat.

(13) A csikó azonosítása alkalmával a M.M. vezetése ellenőrzi, hogy a csikó színe megfelel-e a színöröklés szabályainak. Amennyiben a csikó színe az ismert színöröklési szabályoknak nem felel meg, de a csikó DNS-vizsgálata igazolja annak származását, az angol telivér fajtában történő törzskönyvezésről az I.S.B.C. dönt.

(14) A megjelölt csikókról a M.M. vezetése csikójelölési jegyzőkönyvet állít ki, amelynek egy példányát a csikó tulajdonosa részére átadja. A csikójelölési jegyzőkönyv tartalmazza a csikó azonosító számát, bélyegzését – amennyiben a bélyegzést a tenyésztő a (7) bekezdés alapján kérelmezte –, a csikó színét, jegyeinek szöveges leírását. A csikójelölési jegyzőkönyv mellé a M.M. vezetése elkészíti a csikó diagramját, grafikus módon megjelölve a csikó jegyeit, szőrforgóit, melyek alapján a csikó egyértelműen azonosítható, továbbá felveszi a csikójelölési jegyzőkönyvön szereplő csikó beültetett és ellenőrzött transzponder kódját.

(15) A csikó tenyésztőjének azt a természetes vagy jogi személyt kell tekinteni, akinek a tulajdonában volt a kanca, amikor a csikót ellette. Amennyiben a kancát tenyésztés céljaira bérbe vették, és a tulajdonos a bérlő javára írásban lemondott a tenyésztői címről, akkor a csikó tenyésztőjének a kanca elléskori bérlőjét tekintjük. A tenyésztő a tulajdonjogát a kanca lóútlevele, bérleti (tenyésztői) jogát pedig a lóútlevélben szereplő tulajdonossal megkötött érvényes bérleti szerződés bemutatásával igazolja a M.M. vezetése felé.

(16) A csikó tenyésztője a csikó jelölésével egy időben köteles gondoskodni a lóútlevél kiváltásáról. Lóútlevél nélkül a választott, megjelölt csikó telephelyét nem hagyhatja el. A lóútlevél egész élettartamra szóló lóazonosítási dokumentum, a lovat egész életen át kell, hogy kísérje. A lóútlevél kibocsátó szerve az elismert tenyésztőszervezet keretében működő M.M. vezetése, az ezzel kapcsolatos szabályokat a 110/2013. (IV. 9.) Korm. rendelet, valamint a 2015/262/EU bizottsági rendelet határozzák meg. Ezen jogszabályok előírásai mellett, az I.S.B.C. szabályzata szerint, az angol telivér lovak lóútleveleinek tartalmaznia kell a ló nemét és színét angol vagy francia nyelven is, a ló hivatalos törzskönyvi nevét (névtelen ló esetében: „NN” feliratot), a ló származását (legalább: apa, anya, anyai nagyapa), a születési országot és az ősök születési országát (hivatalos, I.S.B.C. által előírt kód szerint), a méneskönyvi hivatkozást, a származásellenőrzés módját, export bejegyzéseket, aktuális jegyleírást és diagramot, tréningben történő azonosítást, a méneskönyvvezetés címét és elérhetőségét stb.

(17) Abban az esetben, ha a lótulajdonos igazolja a lóútlevél elvesztését, megrongálódását, a M.M. vezetése másodlat lóútlevelet ad ki a 2015/262/EU rendelet előírásai szerint. Külföldön született angol telivér lóra a törzskönyvezés helye szerinti ország állítja ki a másodlat lóútlevelet.

7. § Csikók névadása

(1) A Magyarországon született és törzskönyvezett angol telivér csikók nevét a M.M. vezetése regisztrálja, a külföldön született, Magyarországra névtelenül behozott csikó nevét pedig a törzskönyvezést végző méneskönyvvezetés, a M.M. vezetésének közreműködésével, a (3) bekezdésben foglalt szabályok szerint.

(2) Az angol telivér csikók névjavaslatát a tenyésztő lehetőség szerint az ellés évében, a csikó bejelentésekor adja meg a M.M. vezetése felé. Angol telivér ló nevét változtatni nem lehet, amennyiben a ló már versenyzett vagy tenyésztésbe került. Névváltoztatás esetében a ló M.M-ben szereplő előző neve az új, a (3) bekezdés alapján elfogadásra és regisztrációra került név után zárójelben feltüntetésre kerül, a névváltoztatás díjának megfizetését követően.

(3) A Magyarországon született, illetve külföldön született, Magyarországra névtelenül behozott angol telivér csikó nevét az alábbiakban felsorolt szabályok szerint kell megadni. A tulajdonos részéről több névjavaslat megadása szükséges a M.M. vezetése felé, hogy azokból legalább egy a névadási szabályok szerint regisztrálható legyen.

a)  A csikó neve az anyja nevének kezdőbetűjével kezdődjön, hossza 18 karakternél nem lehet több (beleértve a szóközöket és egyéb jeleket).

b)  M.M-ben regisztrált angol telivér fedezőmén neve ismételten a következő feltételek egyikének teljesülése esetén adható ki: a mén elhullását követő 15 év, vagy utolsó fedeztetési idényét követő 15 év, vagy a születését követő 35 év letelt.

c)  M.M-ben regisztrált angol telivér tenyészkanca neve ismételten a követező feltételek egyikének teljesülése esetén adható ki: a tenyészkanca elhullását követő 10 év, vagy utolsó fedeztetési/ellési évét követő 10 év, vagy születését követő 25 év letelt.

d)  A b) és c) pontokon kívüli esetekben ugyanazon, a Magyar Méneskönyvben már szereplő angol telivér név 20 éven belül, vagy az adott nevű egyed elhullását követő 5 éven belül – amely ezen feltételek közül korábban teljesül – nem szerepelhet újra. Kivételes esetként ugyanazon személy kérelmezheti elhullott, versenyteljesítménnyel nem rendelkező lova nevének újbóli kiadását.

e)  Angol telivér ló neve nem lehet a hivatalos listán szereplő, nemzetközileg védett név.

f)   Angol telivér ló nevében különleges karakterek (pl. ? ! / \ : ; - stb.) nem szerepelhetnek, nem lehetnek a jó ízlést, egyes vallási, politikai, etnikai csoportokat sértő, esetlegesen kereskedelmi jelentőségű nevek, továbbá nem lehetnek híres közéleti személyiségek nevei sem.

g)  Egy védett névtől vagy egyéb, a M.M-ben szereplő ló nevétől írásában eltérő, de kiejtésében azonos vagy nagyon hasonló nevet az adott egyed születését követő 10 éven belül nem lehet regisztrálni.

h)  Angol telivér ló a saját testvére vagy szülője nevét nem viselheti.

i)   Magyarországra behozott és azt követően nevet kapott külföldi ló esetében a név után zárójelben a születési ország I.A.B.R.W-ben rögzített kódját fel kell tüntetni.

8. § Import lovak törzskönyvezése

 (1) A Magyar Méneskönyv vezetése minden olyan, Magyarországra importált angol telivér nyilvántartására külön jegyzéket vezet, amely hivatalos export certifikátját az exportáló ország méneskönyvvezetése a M.M. vezetése részére megküldte.

(2) A Magyarországra történő behozatalt a M.M. vezetése felé be kell jelenteni, eleget téve az export ország méneskönyvvezetése által előírt követelményeknek. A Magyar Méneskönyvben csak olyan Magyarországra behozott angol telivérek regisztrálhatók, amelyek csikóként az I.S.B.C. által elismert valamely méneskönyvben szerepelnek. A M.M. vezetése olyan export certifikátot, amelyet az I.S.B.C. által nem elismert méneskönyv állított ki, nem fogad el.

(3) Az import lovaknak a születési ország méneskönyve által kiadott lóútlevéllel (azonosító dokumentummal) kell rendelkezniük, továbbá az importőr (lótulajdonos) köteles gondoskodni arról, hogy bejelentése alapján az exportáló ország méneskönyvvezetése a ló kivitelét igazoló export certifikátját, valamint a származásellenőrzést igazoló DNS-kártyát (vérkártyát) a M.M. vezetése részére megküldje. A M.M. vezetése olyan export certifikátot, amelyet az I.S.B.C. által nem elismert méneskönyv állított ki, nem fogad el. A külföldi lovak lóútlevelét az importőr köteles a M.M. vezetésen bemutatni. Az esetlegesen elveszett vagy megsemmisült lóútlevél pótlását a tulajdonosnak a M.M. vezetésén keresztül a lóútlevelet kiállító méneskönyvnél kell kezdeményeznie.

(4) A M.M. vezetése a tenyésztési célból vagy versenyzési (idomítási) célból tartósan Magyarországra behozott angol telivér lovakat az export certifikát megérkezését követően a lóútlevél alapján azonosítja. Méneskönyvi nyilvántartásba vételre az azonosítás után kerül sor. Az azonosság kétségessége, kizárása (szükség esetén összehasonlító DNS-vizsgálattal) esetén a M.M. vezetése értesíti a ló születési országa szerinti illetékes méneskönyvet, és felfüggeszti, esetlegesen elutasítja a ló nyilvántartásba vételét. Az import lovak méneskönyvi nyilvántartásba vételi díját a M.M. vezetése évenként állapítja meg. A M.M-ben nyilvántartott, külföldről behozott lovakról a M.M. vezetése tájékoztatja a magyarországi galoppverseny-szervezőt.

9. § Export lovak nyilvántartása

(1) Versenyzési céllal kivitt, magyar idomításban lévő angol telivérek exportját a hivatalos magyar versenyszervező igazolja, az I.A.B.R.W. 3A cikkében meghatározott szabályok szerint.

(2) Amennyiben a M.M-ben törzskönyvezett vagy importként regisztrált angol telivér mén vagy kanca tenyésztési céllal külföldre kivitelre kerül, a tulajdonos (exportőr) köteles a kivitelt a M.M. vezetésének még a kivitelt megelőzően bejelenteni, megadva a kivitel és célja pontos adatait. A bejelentés során a tulajdonos az ún. tenyésztési kiviteli igazolás (Breeding Clearance Notification – BCN) kiállítását és a célország méneskönyvéhez e-mailben vagy faxon történő megküldését kérelmezi, amely igazoláshoz mellékelésre kerül a nevezett ló DNS-kártyja, vemhes kanca esetében pedig a fedezőmén(ek) DNS-kártyája is. A tenyésztési kiviteli igazolás hitelesített másolati példányát az exportőr kapja meg, amelyet köteles a lóútlevél mellé csatolni. A ló Magyarországra történő visszaszállítását megelőzően a lótulajdonosnak a tartózkodási ország méneskönyvvezetésénél új BCN kiállítását kell kérelmeznie. A tenyésztési kiviteli igazolás egy fedeztetési idényre (maximum 9 hónap), valamint egyetlen célországra érvényes. Minden egyéb, a BCN által nem igazolt nemzetközi lómozgás az export certifikát kiadását teszi szükségessé, amelyet a M.M. vezetése a BCN szerinti első célország méneskönyve részére küld meg, a további tartózkodási ország(ok) felé történő továbbítás érdekében. Ezen eljárás bármely elemének elmulasztása veszélyeztetheti a nevezett tenyészállat, illetve születendő csikó(k) méneskönyvi, így versenyzési státuszát. A tenyésztési kiviteli bejelentések elmulasztása szükségessé teszi az export certifikát bejegyzésre történő megküldését annak érdekében, hogy a lómozgás pontos méneskönyvi dokumentációja utólagosan megtörténjen.

(3) Egyéb, nem tenyésztési és nem versenyzési célú kivitel esetében a Magyar Méneskönyv igazolását akkor kell kérelmezni, ha a külföldön történő tartózkodás nem haladja meg a 9 hónapot, és a ló Magyarországra ezen időtartamon belül visszaszállításra kerül (szopós csikó esetében ilyen igazolásra külön nincs szükség). A tulajdonos (exportőr) köteles a kivitelt a M.M. vezetésének még a kivitelt megelőzően bejelenteni, megadva a kivitel és célja pontos adatait. A bejelentés során a tulajdonos az ún. általános kiviteli igazolás (General Notification of Movement – GNM) kiállítását és a célország méneskönyvéhez történő megküldését kérelmezi. A ló Magyarországra történő visszaszállítását megelőzően a lótulajdonosnak a tartózkodási ország méneskönyvvezetésénél új GNM kiállítását kell kérelmeznie. Az általános kiviteli igazolás hitelesített másolati példányát az exportőr kapja meg, amelyet köteles a lóútlevél mellé csatolni. Az igazolás maximum 9 hónapra, valamint egyetlen célországra érvényes. Minden egyéb, a GNM által nem igazolt nemzetközi lómozgás az export certifikát kiadását teszi szükségessé, amelyet a M.M. vezetése a GNM szerinti első célország méneskönyve részére küld meg, a további tartózkodási ország(ok) felé történő továbbítás érdekében.

(4) A Magyar Méneskönyv vezetése az export certifikátot a ló kivitelének célországa szerinti elismert méneskönyvvezetés részére megküldi, amennyiben: (a) a ló külföldön tartózkodásának időtartama meghaladja a kiviteli igazoláson szereplő érvényességi időt, és/vagy (b) a kivitel helye (cél-, ill. áthaladási országok) a kivitelt igazoló illetékes szervezet (méneskönyv, versenyszervező) tájékoztatása nélkül módosításra kerül, és/vagy (c) a ló Magyarországra történő visszaszállítására már nincs tulajdonosi szándék, vagy (d) az érintett méneskönyvvezetés kiviteli céltól és időtartamtól függetlenül az export certifikát mindenkori megküldését írja elő. Abban az esetben, ha az export célország méneskönyvvezetése nemzetközileg nem elismert, akkor az eredeti export certifikát hiteles másolata kerül megküldésre, és az eredeti certifikátot a M.M. vezetése mindaddig visszatartja, amíg annak megküldését elismert méneskönyvvezetés nem kérelmezi. Az export certifikátot DNS-kártya kíséri, továbbá az export certifikát kiállításával egyidőben a M.M. vezetése a lóútlevélbe az exportot bejegyzi, vagy az export ország méneskönyvvezető szervezetével azt bejegyezteti.

(5) Az export bejelentést minden esetben a ló szállítását megelőzően kell megtenni.

(6) A Magyar Méneskönyv vezetése minden olyan, Magyarországról exportált angol telivér ló nyilvántartására külön jegyzéket vezet, amely hivatalos export certifikátját a kiviteli célország méneskönyvvezetése részére a M.M. vezetése megküldte. Az export lovak méneskönyvi nyilvántartásba vételi díját (export certifikát, kiviteli igazolások kiállítása) a M.M. vezetése évenként állapítja meg.

10. § Változások bejegyzése

(1) A Magyar Méneskönyvben nyilvántartott lóállományban történt bármilyen változást a M.M. vezetésnek be kell jelenteni (elhullás, kényszervágás, ivartalanítás, értékesítés stb.).

(2) Az angol telivér lovak hiteles tulajdonosváltozási nyilvántartását a 110/2013. (IV. 9.) Korm. rendelet értelmében a M.M. vezetése végzi, a tenyésztési hatósággal történő együttműködésben, a kiadott lóútlevélben történő bejegyzéssel. Minden Magyarországon született és az országba behozott, törzskönyvezett angol telivér tulajdonosát és annak változásait a M.M. vezetése felé kell bejelenteni.

(3) Amennyiben a 6.§ alapján nyilvántartásba vett magyarországi, vagy a 8.§ szerint nyilvántartott import angol telivér lovak versenyzésbe / tenyésztésbe vétele vagy exportja alkalmával történő helyszíni azonosításkor a lóútlevél szerinti szín-/jegyleírás módosításra, kiegészítésre szorul, a M.M. vezetése új leírást és diagramot készít, amelyet az eredeti lóútlevélhez csatol.

11. § Méneskönyv-kiadás

(1) A M.M. vezetése az I.S.B.C. előírásai alapján legfeljebb 5 évente kiadja a Magyar Méneskönyv soron következő kötetét. A kötetben megjelenik a nyilvántartási időszakban aktív anyakancák és ivadékaik, a nyilvántartási időszakban született csikók apáik szerint csoportosítva, a behozott és kivitt lovak jegyzéke, a megjelenő lovak névmutatója, továbbá előző méneskönyvek pótlásai és kiegészítései, valamint összefoglaló statisztikák és a jelen szabályzat.

(2) A M.M. köteteinek kiadása közti években a M.M. vezetése évjárati jegyzéket ad ki a nyilvántartásba vett csikókról.

12. § Nemzetközi kapcsolatok és együttműködés

(1) A lóversenyszervezetek nemzetközi szövetsége (International Federation of Horseracing Authorities – I.F.H.A.) által kiadott I.A.B.R.W. nemzetközi egyezmény 3., 4., 12., 13., 14. és 15. cikkei vonatkozásában a Magyar Méneskönyv vezetésének aláíró félként kell megjelennie.

(2) A Magyar Méneskönyv vezetése az E.M.S.B.L.C. bizottságba köteles tagot delegálni, és az I.S.B.C. által kialakított irányelveket végrehajtani.

13. § A törzskönyvezési szabályzat végrehajtása, módosítása, nemzetközi megfelelés

(1) Az angol telivér törzskönyvezési eljárásrend I.S.B.C. nemzetközi előírásoknak történő magyarországi megfelelés igazolásaként a M.M. vezetése 2015. évben az I.S.B.C. felé nyilatkozatot tett. Tekintettel az I.S.B.C. mindenkori előírásaira, továbbá a Magyar Méneskönyv MGVTE keretén belüli működésének elismerési feltételeire, jelen törzskönyvezési szabályzatot a Magyar Méneskönyv vezetője az I.S.B.C. által kijelölt nemzetközi felügyelő, valamint a tenyésztési hatóság közvetlen ellenőrzése mellett hajtja végre. Vitás törzskönyvezési kérdésekben kizárólag e két felettes szerv jogosult döntést hozni.

(2) Jelen törzskönyvezési szabályzat az MGVTE tenyésztési szabályzatának mellékletét képezi, módosítása azonban csak az I.S.B.C. előírásai mentén és a tenyésztési hatóság jóváhagyása alapján lehetséges. Fentiek biztosítják a magyarországi angol telivér lovak törzskönyvezése nemzetközi elismerésének folyamatos megtartását. A törzskönyvezési szabályzatnak nem megfelelő működés az I.S.B.C. által meghatározott következményeket, végső soron a Magyar Méneskönyv nemzetközi elismerésének visszavonását vonhatja maga után.

Budapest, 2016. május 29.

Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (tenyésztési hatóság) részéről:

_________________________________

Németh Csaba

állattenyésztési igazgató

Magyarországi Galopp Versenyló Tenyésztők Egyesülete részéről:

___________________________________

          Kanics Ákos                   Bélley Márta

               elnök                   méneskönyvvezető

1. sz. melléklet „Az angol telivér ló törzskönyvezési szabályzatához”

Angol telivér magánmén törzskönyvi nyilvántartási szerződés

Mely létrejött egyrészről a Magyarországi Galopp Versenyló Tenyésztők Egyesülete, Magyar Méneskönyv vezetés, mint törzskönyvező (a továbbiakban M.M. vezetése),

Cím: 1101 Budapest, Albertirsai út 2-4.

Telefon/fax: 06-1-433-2875

másrészről

..... (Méntartó adatai) (a továbbiakban: Méntartó) között, a

..... (Fedezőmén adatai) fedezőmén tenyészcélú használatához szükséges törzskönyvi nyilvántartásának és ellenőrzésének, valamint a fedezőmén alábbi felállítási helye szerinti

...... (Fedeztetési állomás adatai) természetes kancafedeztetési állomás üzemeltetésének szabályozása tárgyában, a következő feltételek mellett.

Előzetesen igényelt kancafedeztetési jegyzőkönyvek száma: ...... db

A szerződés hatálybalépésének dátuma:

A szerződés megszűnésének dátuma:


I. Jelen szerződés az állattenyésztésről szóló 1993. évi CXIV. törvény, a lófélék egyedeinek azonosításáról szóló 110/2013. (IV. 9.) Korm. rendelet, a Magyarországi Galopp Versenyló Tenyésztők Egyesületének Tenyésztési Szabályzata, valamint az annak mellékletét képező „Az angol telivér ló törzskönyvezési szabályzata” alapján jött létre.

II. A M.M. vezetése vállalja, hogy:

1. Fedezőménként nyilvántartásba veszi a Magyarországi Galopp Versenyló Tenyésztők Egyesülete tenyésztőszervezet által elbírált és tenyésztésre minősített, fentiekben megnevezett angol telivér magánmént.

2. Szakmailag tájékoztatja Méntartót a kancafedeztetés-nyilvántartással kapcsolatos feladatairól.

3. Ellátja Méntartót az előzetesen igényelt darabszámú, a kancafedeztetés nyilvántartásához szükséges, szigorú számadású kancafedeztetési jegyzőkönyv nyomtatványokkal.

4. Vezeti a mén törzskönyvi nyilvántartását, regisztrálja kancafedeztetési és csikózási eredményeit.

5. Az előírt bejelentési kötelezettségeknek megfelelően a törzskönyvi adatokat bejelenti a tenyésztési hatóság felé.

III. Méntartó vállalja, hogy:

1. Jelen szerződés II. 3) pontjában előírt kancafedeztetési jegyzőkönyvet naprakészen vezeti, rovatait teljes körűen, előírásszerűen, a kitöltési útmutatónak megfelelően kitölti, továbbá lehetővé teszi az előírt nyomtatványok kitöltésének M.M. vezetése, illetve tenyésztési hatóság általi ellenőrzését.

2. A kancafedeztetési jegyzőkönyv hibás vezetéséből vagy időben történő kitöltésének, továbbá a M.M. vezetése részére történő eljuttatásának elmulasztásából származó, a kancatulajdonost érő károkat megtéríti.

3. A fedeztetett kanca fedeztetési jegyzőkönyvének 1. példányát a kanca első fedeztetését követő egy hónapon belül a M.M. vezetésének megküldi. A további kancafedeztetések dátumait a kancafedeztetési jegyzőkönyv 2. példányán vezeti, és ezt a 2. példányt legkésőbb tárgyév szeptember 30-ig ajánlott postai küldeményben a M.M. vezetésének megküldi, vagy személyesen, átvételi elismervény ellenében átadja.

4. Jelen szerződés I. 3) pontja szerint átvett kancafedeztetési jegyzőkönyv nyomtatványokkal legkésőbb tárgyév október 31-ig elszámol, sorszám szerint feltüntetve, hogy mely fedeztetési jegyzőkönyveket használta fel, melyek a rontott, elvesztett, illetve fel nem használt példányok.

5. A kancafedeztetési jegyzőkönyv 3. példányát bizonylatként megőrzi, és ezzel igazolja a fedeztetési esemény megtörténtét, ha az elküldött 1. és 2. példány nem érkezne be regisztrációra a M.M. vezetéséhez. A fedeztetési jegyzőkönyv 4. példányát a kanca tulajdonosának (tartójának) adja át, miután az a Méntartó felé rendezte a kancafedeztetés költségeit. Méntartó tudomásul veszi, hogy tárgyév december 31. után fedeztetési jegyzőkönyvet kancafedeztetés igazolásaként már nem adhat le a M.M. vezetésének.

6. Méntartónak jogában áll a már leadott kancafedeztetési jegyzőkönyvet tárgyév december 31-ig a M.M. vezetése felé adott írásbeli nyilatkozattal rontottá nyilvánítani.

7. Tudomásul veszi, hogy a Magyarországi Galopp Versenyló Tenyésztők Egyesülete Tenyésztési Szabályzatának, valamint az annak mellékletét képező „Az angol telivér ló törzskönyvezési szabályzatá”-nak megfelelően mesterséges megtermékenyítést, embrióátültetést, klónozást vagy bármely egyéb génmanipulációt a fedeztetési állomás nem végezhet, továbbá a fedezőmén ilyen mesterséges szaporítási eljárásban nem használható. A fedezőmén mesterséges szaporítási eljárásban történő használata kizárja a mén összes tárgyévi kancafedeztetési eseményének angol telivér törzskönyvben történő nyilvántartását.

8. A tárgyév december 31-ig a M.M. vezetése által nem regisztrált kancafedeztetési jegyzőkönyvet a M.M. vezetése elveszettnek (érvénytelennek) nyilvánítja, és azt a későbbiekben kancafedeztetés igazolására felhasználni nem lehet.

9. Tudomásul veszi, hogy a fedeztetési állomás működési előfeltétele a Tenyészet Információs Rendszerbe (TIR) történő bejelentési kötelezettség teljesítése.

10. Az állattenyésztésről szóló 1993. évi CXIV. törvénynek megfelelve, saját költségén a mén számára a kötelező védőoltásokat beadatja, az előírt kötelező egészségügyi vizsgálatokat elvégezteti, és a 110/2013. (IV. 9.) Korm. rendeletben előírt lóútlevélbe annak eredményét bevezetteti.

11. A mének engedélyezéséért és nyilvántartásba vételéért a M.M. vezetésnek ménenként … Ft díjat fizet, amely díj Méntartó mikro-, kis- és középvállalkozási státuszról tett érvényes nyilatkozata, valamint a 2007. évi XVII. tv. szerinti, a Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatalnál tett regisztrációs kötelezettségének teljesítése esetén 16.000 Ft-tal csökkentett. A díj befizetése a tenyésztési engedély kérelmezésével, a törzskönyvezési szerződés megkötésekor esedékes. Az engedélyezés és törzskönyvezés díjáról a M.M. vezetése Méntartó felé számlát állít ki.

12. A kancafedeztetések nyilvántartásáért a M.M. vezetésének fedeztetett kancánként … Ft díjat fizet, amely díj Méntartó mikro-, kis- és középvállalkozási státuszról tett érvényes nyilatkozata, valamint a 2007. évi XVII. tv. szerinti, a Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatalnál tett regisztrációs kötelezettségének teljesítése esetén 2.000 Ft-tal csökkentett. A M.M. vezetése a fizetendő összegről a tárgyév szeptember 30-i elszámolást követően számlát állít ki és küld meg Méntartó részére. A fedeztetési jegyzőkönyvek méneskönyvi regisztrációjára a kiküldött számla kiegyenlítése után kerül sor. A tárgyév szeptember 30-a után beküldött kancafedeztetési jegyzőkönyvek nyilvántartásba vételét jegyzőkönyvenként további … Ft-os különeljárási díj terheli.

IV. Méntartó hozzájárul, hogy a jelen szerződésben megadott személyes adatait a Magyarországi Galopp Versenyló Tenyésztők Egyesülete a 2011. évi CXII. törvény szerint nyilvántartsa és kezelje, továbbá, hogy a kancafedeztetési állomás azonosító adatait kimutatásokban, kiadványokban szerepeltesse, nyilvánosságra hozza, illetve mindezen adatokat az állattenyésztésről szóló 1993. évi CXIV. törvény előírásai szerint a tenyésztési hatóság részére átadja.

V. Méntartó tudomásul veszi, hogy amennyiben akár a M.M. vezetése, akár a tenyésztési hatóság által végzett ellenőrzés során kiderül, hogy a kancafedeztetés dokumentálása nem szabályosan történik, a M.M. vezetése és/vagy a tenyésztési hatóság jogosult a fedeztetési állomás tevékenységét felfüggeszteni, a kancafedeztetési jegyzőkönyv nyomtatványokat az állomásról bevonni. A fedeztetési jegyzőkönyvek bevonása alkalmával hibásan vagy hiányosan kitöltött jegyzőkönyveket rontottnak kell tekinteni, és kancafedeztetés megtörténtének igazolásaként azok nem használhatók fel. Az ily módon a kancatulajdonosnál keletkező károk megtérítése Méntartó kötelessége.

VI. A M.M. vezetése és a Méntartó a szerződés teljesítése érdekében együttműködni kötelesek. Egymást kölcsönösen tájékoztatják a szerződéssel kapcsolatos tényekről és körülményekről.

VII. Jelen szerződésben nem szabályozott kérdésekben a Ptk. vonatkozó szabályai az irányadók.

Kmf.

_________________________________

Magyar Méneskönyv vezetése

Magyarországi Galopp Versenyló T. E.

_________________________________

Méntartó