Tanulmányok, írások

 

Tenyészérték-becslés a lótenyésztésben

Ismeretterjesztő előadás a jelenlegi európai tenyészérték-becslési módszerekről. Bővebben >>>

Európa ugrólovainak telivér háttere

A világ vezető lótenyésztő országaiban mindenhol felhasználják az angol telivért nemesítő fajtaként. Csak azok a telivérek alkalmasak sportlótenyésztésre, amelyek öröklődő hibáktól mentesek, küllemük alapján a fajtákban elfogadottak, valamint teljesítményük bizonyítja, hogy érdemes velük fedeztetni. Az utóbbi 12 évben végzett pedigrisztikai vizsgálatok egyértelműen kimutatják bizonyos telivér mének, ménvonalak sorozatos előfordulását '90-es évek legjobb ugrólovainak származásában. Bővebben >>>

Beltenyésztettség, mégegyszer...

Több mint 400 hazai angol telivér beltenyésztettségi együtthatója. Bővebben >>>

Beltenyésztett-e a telivér?

Az angol telivér fajta első törzskönyvét (General Stud Book) 1793-ban adta ki James Weatherby. Ezzel a fajtát lezárták, így a telivéreket zárt populációban tenyésztik, több mint 300 éve. Ezután csak az a ló minősülhetett és minősül ma is angol telivérnek, amelyik a könyvben lévő 237 kanca vagy 169 mén valamelyik leszármazottja (A történelem folyamán persze számos esetben előfordult bizonyos nem igazolható származású egyedek felvétele a méneskönyvbe). A bel-, illetve rokontenyésztés ennek alapján elkerülhetetlen volt a fajtában. Kutatásaink során azt vizsgáltuk, milyen mértékben beltenyésztett a hazai angol telivér állomány, és mennyiben befolyásolja ez a generál hendikep szám alapú versenyteljesítményt. Bővebben >>>

A ló temperamentumának megítélése...

Míg a sportló fajtáknál az elsődleges tenyészcél a teljesítmény növelése a díjugratásban, négyszögben, military versenyeken egyaránt , addig a póni és kislófajtáknál kiemelkedő szerepet kap a vérmérsékletre és kezelhetőségre irányuló szelekció is. A Póni és Kislótenyésztők Országos Szövetsége tenyészcélja a következő: " A pónitenyésztők legfőbb törekvése, hogy a gyermekek és a pónik kapcsolatát szorosra fűzzék. Ezért a pónik bármelyik fajtájával szemben támasztott minimum követelmény, hogy vérmérséklete, kezelhetősége, munkahasználati tulajdonságai a gyermekek adottságainak megfeleljenek". Bővebben >>>

A családtenyésztés jelentősége a lótenyésztésben

Az állattenyésztés folyamán az ember megpróbálta a jó tulajdonságokat rögzíteni, a kedvezőtleneket pedig háttérbe szorítani. E törekvés célja az, hogy egyre jobb és jobb tulajdonságokat mutató egyedeket tenyésszünk. Ezen egyedek közül azonban csak azok igazán értékesek a tenyésztés számára, melyek jól örökítették tulajdonságaikat. El kell gondolkozni tehát azon, mi az, ami egy adott tulajdonságot hosszú időn át magában foglal, fejleszt és erősít úgy, hogy azt közben eredetiségében megőrzi. A kérdésre a válasz: a nőivar. Bővebben >>>

Az angol telivér fejlődése napjainkig

A szigetország kedvező éghajlati és legeltetési viszonyai, valamint a versenyzés kiválasztó, selejtező és edző, izomzatot, szívet és tüdőt fejlesztő hatása teremtette meg a telivér lófajta alapanyagát. Kialakító hatású volt a klíma és a talaj, amit mindennél jobban bizonyít, hogy csak a szigetországgal kb. azonos éghajlatú területen, hasonló legeltetési körülmények között maradt az őshazai színvonalon, míg másutt - így pl. nálunk is - rendszeres vérfrissítés nélkül beáll a dekadencia, a fajta-visszafejlődés és elveszti átütő, örökítő erejét. Bővebben >>>

Az angol telivér fajta kialakulása

A pliocén korszak vége felé, kb. 400 ezer évvel ezelőtt Afrika, Európa, és Ázsia szárazföldi kapcsolatban álltak egymással, úgymint a szigetország az európai kontinenssel. A pleisztocén korszak elején több egymást váltó jégkorszak következett, emiatt dél és nyugat felé folyamatos állatvándorlás következett be. A leggyorsabb állatok jutottak el legmesszebbre, egészen Afrikáig. Ezek között találjuk az őslovakat is, amelyek számára a földrész ezen része táplálékban bővelkedett. Bővebben >>>