[ ] [ Nyomtatás ]

 Magyarországi Galopp Versenyló Tenyésztők Egyesülete 

Alapszabály

 Módosításokkal egységes szerkezetbe foglalva a 2014 június 29.-i közgyűlés és

a 2014. november 15.-i rendkívüli Közgyűlés határozatainak megfelelően

 

I.

1.

1.   Az egyesület neve:                 Magyarországi Galopp Versenyló Tenyésztők Egyesülete

2.   Székhelye:                              8444 Szentgál hrsz 038/7/A

3.   Fióktelepe:                             1101 Budapest, Albertirsai út 2-4.

 

2. 

3.    Az Egyesület működési területe:    Magyarország

3. 

Az Egyesület tevékenységének szakmai felügyeletét a Földművelésügyi Minisztérium, az általános  törvényességi felügyeletét az egyesületet nyilvántartó bíróság  látja el, az egyesület mint civil szervezet működése felett az  ügyészség törvényességi ellenőrzést gyakorol.

Az Egyesület jelvényének, szimbólumának kialakítására az Egyesület Elnöksége jogosult.

 

 

II.

AZ EGYESÜLET CÉLJA  ÉS  TEVÉKENYSÉGI  KÖRE, FELADATAI 

4.

- Az Egyesület alapvető céljának tekinti, hogy folyamatosan megfeleljen az állattenyésztésről szóló 1993. évi CXIV. törvény azon előírásainak, mely szerint „elismert tenyésztő szervezetként” működhet.

- A tenyésztő szervezeti és fajta elismeréséről szóló 123/2005. (XII. 27.) FVM rendelet előírásai határozzák meg, a tenyésztő szervezeti és fajtaelismeréssel kapcsolatos feladatok körét. Az Egyesület a Mezőgazdasági Szakigazgatási Hivatal, Központ, Állattenyésztési Igazgatóság 04.2.2/2/63/2007 ikt.számú Határozatában foglaltak szerint tenyésztő szervezetként történő elismeréssel rendelkezik. 

- Végzi az angol telivér fajtafenntartásával, nemesítésével kapcsolatos feladatokat.

- Az angol telivér fajta minőségi fejlesztése érdekében tenyésztési programot  készít és hajt végre.

- Ellátja a Magyar Méneskönyv vezetésével, annak hazai és nemzetközi képviseletével kapcsolatos feladatokat a tenyésztési hatóság elismerésében, valamint a vonatkozó hazai és nemzetközi jogszabályokban, tenyésztési és törzskönyvezési szabályzatokban foglaltak szerint.

- A tenyészállatok teljesítményvizsgálatáról szóló 32/1994. (VI. 28.) FM rendelet szerint közreműködik a teljesítmény vizsgálati Kódex kidolgozásában, a teljesítmény vizsgálatok módszertanának kialakításában, a Galopp Versenyszabályzat elkészítésében, aktualizálásában.

- Célpárosítások megszervezése.

- Az állattenyésztésről szóló törvényben előírt feladataként minősíti az angol telivér fajtában tenyésztésre használni kívánt fedező méneket, és kiadja a tenyésztési engedélyüket.

- Az előzőekben felsorolt feladatokat az Egyesület mint engedélyhez kötött feladatokat  a tenyésztő szervezetként történő elismeréséről  kiadott határozat által arra feljogosított szervezetként végzi.

- Az angol telivér lófajta fajtafenntartási tevékenységének keretében, az állattenyésztésről szóló 1993. évi CXIV. törvény felhatalmazása alapján

megbízást ad:

·         a teljesítményvizsgálatok végzése keretében a galopp lóversenyek szervezésére, rendezésére;

ellenőrzi:

·       a teljesítményvizsgálati szerződésben előírt feladatok végrehajtását;

 -  megbízást visszavon:

·     a teljesítményvizsgálattal általa megbízott szervezettől a szabályzatokban foglaltaknak, illetve a teljesítményvizsgálati megbízási szerződésnek nem megfelelő teljesítés esetén;

 A galopp versenyló tenyésztők és futtatók céljainak megvalósítása érdekében

-  javaslatot készít:

·       a magyar galopp lóversenyzés stratégiai tervének kialakítására és megvalósítására;

·        a magyarországi galopp lóversenyek versenyrendszerének kialakítására;

·         a galopp lóversenyzéssel kapcsolatos szabályzatok módosítására, korszerűsítésére;

·        a Lóversenyzést Felügyelő Bizottság (LFB) és a Versenyintézősé (VI) tagjainak kinevezésére a kinevező miniszter, illetve az LFB részére;

·       a versenylovas- és idomári licensz kiadási feltételeire;

·        az éves versenynaptár és versenyprogram kialakítására a lóverseny szervező részére;

-  véleményezi:

·         a lóverseny szervező, a lóverseny rendező és a lóversenyfogadást szervező intézmények szakmai munkáját;

·         a lóverseny rendező és a versenyló tulajdonosok közötti futtatói szerződés tartalmi elemeit;

 -  együttműködik:

·        a lóverseny szervező és a lóverseny rendező intézmények feladatainak megvalósításában;

 -  segítséget nyújt tagjainak:

·      szakmai tanácsadással;

·       vitás helyzetek megoldásában való közreműködéssel, a nyilvánosság megteremtésével;

·       internetes honlap üzemeltetésével, melyen közzéteszi a törzskönyvezési, teljesítményvizsgálati, tenyészértékbecslési eredményeket és az ágazat működéséhez kapcsolódó információkat.

- Véleményezi a tenyész- és szaporítóanyag behozatali kérelmeket.

- Információ-szolgáltatás, szaktanácsadás.

- Gondoskodik a rendelkezésre álló anyagi alapok rendeltetésszerű felhasználásáról, törekszik az Egyesület működéséhez szükséges anyagi alapok megteremtésére.

-  Részt vesz a nemzetközi tenyésztési integrációban.

-  Tenyészállat aukciókat, kiállításokat szervez és szak-propagandákat fejt ki.

-  Képviseli az Egyesületet különböző hazai és nemzetközi tenyésztési szervezetekben.

-  Érdekképviseletet.

-  Fajtavédelem, fajta propaganda.

-  Közreműködik az angol telivér fajta  tenyésztésének a teljesítmény vizsgálatát szolgáló versenyeztetésének végrehajtásában, és fokozza annak társadalmi elismertetését.

-  Ellátja az állami támogatási rendszer működtetésével kapcsolatos feladatait.

-  Törekszik az állatok kíméletéről és védelméről szóló törvény előírásainak érvényesítésére.

-   Fenntartja tagságát a Magyar Lótenyésztő és Lovas Szervezetek Szövetségében.

-  Az angol telivér fajta teljesítményvizsgálatában, versenyeztetésében részt vevők futtatói érdekeinek képviselete.

- A futtatói érdekek alatt különösen azoknak a jogosultságoknak az érvényesítését és azoknak a kötelezettségeknek az etikus és törvényesen szabályozott keretek között való teljesítését érti az Alapszabály, amely a Magyarországon hivatalosan szervezett galopp versenyek névre szólóan kiadott futtatási engedélyében testesül meg.

- Az egyesület a futtatói érdekek képviseletére Futtatói Szakosztály néven önálló szervezeti egységet alakít ki, jogi személyként, amelynek önálló ügyintéző és képviseleti szerve van, a működéséhez szükséges vagyonnal (önálló költségvetéssel) rendelkezik.

 

III.  

AZ EGYESÜLET TAGJAI

5. 

Az Egyesület teljes jogú tagja lehet minden olyan természetes és jogi személy, jogi személyiséggel nem rendelkező társaság, aki/amely a jelen Alapszabályban leírtaknak megfelelően taggá válik.

6. 

A tagsági viszony alapján lehet:

a.)   Alapító tag: az Egyesület megalapításában részt vevő, az alapító okmányát aláíró jogi-, vagy természetes személy.

b.) Tag: az Egyesületbe felvett jogi személy vagy természetes személy.  A jogi személyek tagsági jogaikat képviselőjük útján gyakorolják.

Tag lehet abból a regisztrált tagjelöltből is, akinek (amelynek) tulajdonában legalább egy, a Magyar Méneskönyvbe bejegyzett angol telivér fajtájú tenyészkancája vagy fedeztetési engedéllyel bíró ménje van, vagy legalább egy angol telivér fajtájú lóra vonatkozóan futtatási engedéllyel bír (idomítási jegyzékbe vett angol telivér versenylova van), és ezt hitelt érdemlően folyamatosságában bizonyítani képes, aki elfogadja az Egyesület alapszabályát, annak szellemében tevékenykedik, tagként való belépését az Elnökség – egyszerű szótöbbséggel, nyílt szavazással – elfogadta azzal, hogy a belépni szándékozót két (rendes) tag – melyből legalább egy tag az Elnökség tagja is egyben - megelőzően felvételre ajánlotta, és fizeti a tagsági díjat.

Tag lehet abból a regisztrált tagjelöltből is, akinek (amelynek tulajdonában legalább egy, a Magyar Méneskönyvbe bejegyzett angol telivér fajtájú tenyészkancája vagy fedeztetési engedéllyel bíró ménje van, vagy legalább egy angol telivér fajtájú lóra vonatkozóan futtatási engedéllyel bír, és azt hitelt érdemlően folyamatosságában bizonyítani képes, valamint megfelel mindazon követelményeknek, melyet az Alapszabály a taggal szemben támaszt.

A tagfelvételi kérelmet az elnökséghez kell eljuttatni írásban, alapszabály betartására vonatkozó kötelezettségvállalást tevő nyilatkozattal együtt, igazolva, hogy az alapszabályban rögzített feltételeknek a kérelmező maradéktalanul megfelel, valamint a kérelem kötelezően két egyesületi tag ajánlását is kell, hogy  tartalmazza, melyből legalább egy ajánlás az egyesület elnökségi tagjától kell hogy származzon.

Az elnökség a soron következő ülésén tárgyalja érdemben a tagfelvételt, döntéséről késedelem nélkül értesíti a tagot.

 A tagsági jogviszony az első tagdíjfizetés egyesület bankszámláján való jóváírást (vagy pénztári befizetését) követően kezdődik meg.

Az elnökség nyilvánvaló összeférhetetlenség esetén dönthet akként, hogy a tagfelvételi kérelemnek nem ad helyt, ebben az esetben nem terheli indokolási kötelezettség a kérelmező felé. Az összeférhetetlenséggel kapcsolatban az elnökség ügyrendjében foglaltakat kell alkalmazni.

c.) Tiszteletbeli tag: olyan köztiszteletben álló, az egyesület érdekében kiemelkedő tevékenységet végző természetes személy, akit a közgyűlés tiszteletbeli taggá fogad.

d.)   Pártoló tag: olyan természetes vagy jogi személy, aki angol telivérrel nem rendelkezik, de az Egyesület célkitűzéseit magáénak érzi, elfogadja alapszabályát, támogatja az Egyesület működését.

  e.)    Tagjelölt: az a természetes vagy jogi személy, akit /amelyet legalább két tag – a tiszteletbeli és pártoló tag kivételével, az ajánlók közül legalább egy tag azonban az elnökség tagja – támogatása, azok erkölcsi és etikai felelősségvállalása mellett benyújtott tagfelvételi kérelme alapján az Elnökség tagjelöltként nyilvántartásba vett.

  

7.

Tagsági viszony keletkezése:

a)   Alapító tag: az Egyesület alapszabályát  az alakuló közgyűlésen elfogadja, aláírja és a III. 5. pontban felsorolt feltételeknek megfelel (az alapító tag ugyanazon jogokkal és kötelezettségekkel rendelkezik a továbbiakban, mint a tag).

b) Tag: az, aki a tagsági jogviszonyát az Alapszabály 2007. június 30-án, illetve a 2010. február 26.-án bekövetkezett módosítását megelőzően elnyerte, valamint tag, aki az Alapszabály 2010. február 26. napján bekövetkezett módosítását követően az alábbi feltételeknek megfelelt.

  • Az egyesület elnöke a felvételét kérő személyt tagjelöltnek nyilváníthatja, ha megállapítható, hogy az Alapszabályban előírt tagsági feltételeknek megfelel, az annak való megfelelésnek irányuló szándékát a felvételét kérő személy írásban megerősíti.
  • Az egyesület elnöke köteles a soron következő elnökségi ülés döntését kezdeményezni a tagjelölt rendes taggá történő tagfelvétele tárgyában.
  • Az elnökség a soron következő ülésén tárgyalja érdemben a tagfelvételt, döntéséről késedelem nélkül értesíti a tagot.
  • A tagsági jogviszony az első tagdíjfizetés egyesület bankszámláján való jóváírást (vagy pénztári befizetését) követően kezdődik meg.
  • Az elnökség nyilvánvaló összeférhetetlenség esetén dönthet akként, hogy a tagfelvételi kérelemnek nem ad helyt, ebben az esetben nem terheli indokolási kötelezettség a kérelmező felé.
  • Az összeférhetetlenséggel kapcsolatban az elnökség ügyrendjében foglaltakat kell alkalmazni.
  • A tagjelöltre a tagdíjfizetési kötelezettségen kívül az Alapszabály és az egyesület belső szabályzatai kötelező erővel bírnak, a tagdíjfizetési kötelezettsége az elnökség taggá történő felvételével egy időben áll be. Ekkortól gyakorolhatja teljes körűen a tagi jogviszony szerinti jogosultságait, vehet részt a közgyűléseken, választhat és választható, feltéve, hogy a tagdíjfizetési kötelezettségének maradéktalanul eleget tett.

  c)      Tiszteletbeli tagságról: az Egyesületi tagok bármelyikének írásbeli javaslata alapján, az Elnökség előterjesztésére, a Közgyűlés - minősített többséggel, nyílt szavazással - határoz.

 d)     Pártoló tagság: a belépési nyilatkozat kitöltésével, az Egyesület Alapszabályának elfogadásával és az Egyesület részére támogatás felajánlásával létesíthető, az elnökség jóváhagyásával. Az Elnökség a pártoló tagság ügyében minősített többséggel, nyílt szavazással dönt.

8.  

Tagsági viszony megszűnése

A tagsági viszony megszűnik:

1.     A tag halálával vagy jogutód nélküli megszűnésével.

2.     Önkéntes kilépés esetén. A tag tagsági jogviszonyát az egyesület elnökéhez intézett írásbeli nyilatkozattal bármikor, indokolás nélkül megszüntetheti.

3.     Bírói ítélettel a közügyektől eltiltott tagot az elnökség jogosult kizárni az Egyesületből.

Alapos okból történő kizárás esetén alapos oknak minősül, ha a tag:

- súlyosan vét az alapszabály, a jogszabályok vagy a közgyűlési határozatok ellen vagy tenyésztési szabályzat ellen, tagsági jogaival visszaélve önmagának jogtalan előnyt, illetve másoknak tudatosan kárt okoz,

- tagdíj és egyéb az Egyesület felé fennálló tartozását a határidő lejárta után írásbeli felszólítás ellenére - 60 napon belül - sem egyenlíti ki.

A kizárást határozati formában írásba kell foglalni és indokolással kell ellátni, az indokolásnak tartalmaznia kell a kizárás alapjául szolgáló tényeket és bizonyítékokat. Bármely tag írásban az Elnöknél kezdeményezheti a tag kizárására vonatkozó eljárást, aki az ügyet kivizsgálja, ha szükséges, szakértők bevonásával véleményezi azt, és az Elnökség, majd  a Közgyűlés elé terjeszti, akként, hogy az Elnökség, illetve a Közgyűlés a soron következő ülésén érdemben meg tudja tárgyalni, érdemi tárgyalásairól írásbeli jegyzőkönyvet köteles készíteni, melynek a tagkizárással érintett személyre vonatkozó érdemi részének kivonatát az eredeti jegyzőkönyveket aláíró személyek hitelesítésével ellátott módon köteles postai úton ajánlott, tértivevényes küldeményként a kizárással érintett tag egyesület részére bejelentett lakcímére/székhelyére/levelezési címére megküldeni, vagy a kizárással érintett jelenlévő tag részére személyesen átadás-átvétel keretében átadni.

A kizárásról a Közgyűlés – egyszerű szótöbbséggel, nyílt szavazással – dönt, a tagkizárással érintett tagot a közgyűlésre külön ezen eljárásról való tájékoztatás keretében meg kell hívni és ha részt vesz a közgyűlésen, jogosult felszólalni, bizonyítékait előadni, kérésére a tagkizárás körében szó szerinti jegyzőkönyv felvétele szükséges;ha a kizárással érintett tag személyesen nem tud/nem kíván részt venni, úgy jogosult érdemi észrevételeit írásban ajánlott tértivevényes küldeményként az egyesület székhelyre címzetten megküldeni, vagy az egyesület elnökének kezeihez átadás-átvétel keretében átadni, ebben az esetben a beérkezéshez mérten már az elnökségi ülésen is ismertetni kell az abban foglaltakat, ha az elnökségi ülés megtartását követően érkezik be ezen irat, úgy azt az elnök köteles a közgyűlésen szó szerint ismertetni a jelenlévőkkel.  A közgyűlésen ismertetni kell az elnökségi ülésről készített jegyzőkönyv vonatkozó részét/részeit.

A Közgyűlés kizáró határozata ellen a kizárt tag 30 napon belül a bírósághoz fordulhat jogorvoslatért.

Ha és amennyiben az egyesület a tisztességes eljárást biztosító szabályokat megsértve jár el, úgy a tag kizárása az egyesületből nem hatályos, vagyis a tagsági jogviszony ezen a módon nem szűnhet meg.

Az egyesület a kizárt taggal kapcsolatos díjtartozásból eredő igényét polgári jogi úton érvényesítheti. 

4.  Az Egyesület megszűnése esetén.

5.      Azon tag tagsági jogviszonyát, akinek bármilyen okból állománya megszűnik, illetve az  utolsó angol telivér lova versenyeztetésének befejezése, eladása, vagy fogyatékba kerülése napjától egy éven belül nem pótolja (ennél fogva tartósan nem felel meg az Alapszabály III. 5. pontjában előírt feltételeknek), az Egyesület Elnöksége harmincnapos határidővel írásban köteles felmondani azzal, hogy a felmondásról az egyesület közgyűlése dönt. Ilyen esetben az érintett tagnak joga van pártoló tagként történő felvételét kérni, az akadály megszűnésekor pedig tagfelvételi kérelmet benyújtani az Elnökséghez.

 

9. 

 A tagok jogai és kötelességei

   a)  A tagokat a szervezeti és tenyésztési kérdésekben azonos jogok illetik meg.

-  A tag jogosult az egyesület munkájában és valamennyi rendezvényén – beleértve a vezető és az ellenőrző testületek üléseit is (kivéve, ha azok megtartására nyomós okból zártkörűen kerül sor) részt venni, azokon véleményt nyilvánítani, felszólalni, kérdést felvetni, javaslatokat, észrevételeket tenni. Kezdeményezéssel élhetnek arra vonatkozóan, hogy valamely kérdést az adott testület napirendjére tűzzön és abban állást foglaljon.

- Az Egyesület minden természetes személy tagja személyesen, minden jogi személy pedig képviselője útján vesz részt a Közgyűlésben. Az egyesület tagja meghatalmazott útján is képviseltetheti magát a Közgyűlésen azzal, hogy a meghatalmazott csupán egyetlen tag képviseletére kaphat érvényesen meghatalmazást, vagyis ez értelemszerűen azt jelenti, hogy külsős egy tagot képviselve jelenhet meg, rendes tag pedig önmagát és a meghatalmazást adó másik tagot képviselve.. A meghatalmazás akkor fogadható el, ha az legalább teljes bizonyító erejű magánokiratba van foglalva és kék színű tollal van aláírva mind a meghatalmazó, mind az okiratot hitelesítő személy(ek) részéről. Ha és amennyiben kétely merül fel az okirat eredetisége kérdésében, úgy az Elnökség a közgyűlésen jelen lévő tagjai útján köteles röviden megtárgyalni, hogy a képviselet ellátására vonatkozó okirat elfogadható-e, ha úgy döntenek az elnökség jelen lévő tagjai, hogy az okirat nem fogadható el, úgy a meghatalmazott a közgyűlésen nem vehet részt – kivéve ha a közgyűlésen jelen lévő tagok egyszerű többsége ehhez közgyűlési határozattal hozzájárul – azonban nem gyakorolhatja a meghatalmazó tagot  megillető jogokat. Az elnökség ezen okirat eredetisége kérdésében őt megillető jogokat akkor gyakorolhatja, ha legalább három elnökségi tag jelen van az adott közgyűlésen. 

-  Minden rendes tag választhat és választható.

-  Az Egyesület minden rendes tagját egy szavazati jog illeti meg.

-  Az Egyesület könyveibe és egyéb irataiba bármely rendes tag betekinthet és azokról felvilágosítást kérhet.

-  Használhatják az Egyesület létesítményeit, igénybe vehetik a szolgáltatásait.

-  Az Egyesület valamely szervének törvénysértő határozatát bármely tag jogosult a bíróság előtt megtámadni a tudomására jutástól számított 30 napon belül.

- Azt a határozatot, amely az Alapszabályba ütközik vagy a kisebbség jogos érdekeit lényegesen sérti, bármely tag a bíróság előtt megtámadhatja a határozat hozatalt  követő 30 napon belül.

b.)     A tagok kötelességei

-   Az Alapszabály és a Tenyésztési Szabályzat betartása.

-  nem veszélyeztetheti az Egyesület céljának megvalósítását ész az Egyesület tevékenységét.

- A Közgyűlés által meghatározott tagsági díj befizetése.

A tagsági díj mértékéről a közgyűlés évente határoz.

Az alakuló Közgyűlés 2006 évre a tagsági díjat a tenyész állományra tekintet nélkül 30.000 Ft/tag összegben állapította meg.

A tagsági díj befizetése két részletben történik (január 31-ig, illetve július 31-ig).

A 2007. június 30-i közgyűlés a tagsági díj összegét módosította 10.000,- Ft/tag összegre, annak befizetését egy összegben 2007. augusztus 31- i határidővel írta elő.

Amennyiben a tagfelvétel év közben, január 31 után történik, akkor a teljes éves tagdíjat egy összegben, belépéskor kell megfizetni.

-  A tag köteles részt venni az Egyesület munkájában betartva az Egyesület által meghatározott szakmai előírásokat.

 c.)    Az Egyesület hiteles tevékenységének gyakorlása során köteles előnyben részesíteni a tagjait más gazdálkodó szervezetekkel szemben.

 

IV. 

10. 

Az Egyesület legfontosabb szervezeti és működési alapelve a demokratizmus. 

 

V.

KÖZGYŰLÉS

11.

  

1)     Az Egyesület döntéshozó szerve a Közgyűlés, amely a tagok összességéből áll. A Közgyűlésre meg kell hívni a tiszteletbeli tagokat és a pártoló tagokat is.

Az Egyesület vezető szervei:

a.)       Elnökség

b.)       Felügyelő Bizottság

2)      Az Egyesület Elnökét, vezető szerveinek tagjait és tisztségviselőit – a 13. pontban meghatározott kivételekkel - minősített, kétharmados többséggel, titkos szavazással a Közgyűlés választja meg és hívja vissza.

 A megbízatás 5 éves meghatározott időtartamra szól. 

Az Elnökség  tagjává csak Egyesületi rendes tag (jogi személy esetén képviselője) választható meg, felügyelő bizottsági taggá az egyesület bármely tagja, illetve egy olyan természetes személy is megválasztható, aki elhivatottságot érez az egyesületi célok megvalósítására és felsőfokú végzettséggel rendelkezik. További összeférhetetlenségi szabály, hogy a vezető tisztségviselők nem állhatnak a közügyek gyakorlásától eltiltás hatálya alatt.

Az Egyesület vezető szervének határozathozatalában nem vehet részt az a személy, aki vagy akinek közeli hozzátartozója, élettársa  a határozat alapján kötelezettség vagy felelősség alól mentesül, vagy bármilyen más előnyben részesül, illetve a megkötendő jogügyletben egyébként érdekelt. Nem minősül előnynek az Egyesület cél szerinti juttatásai keretében a bárki által megkötés nélkül igénybe vehető nem pénzbeli szolgáltatás, illetve az Egyesület által tagjának, a tagsági jogviszony alapján nyújtott, Alapszabálynak  megfelelő cél szerinti juttatás.

Vezető tisztségviselő az a nagykorú személy lehet, akinek cselekvőképességét a tevékenysége ellátásához szükséges körben nem korlátozták.

Ha a vezető tisztségviselő jogi személy, a jogi személy köteles kijelölni azt a természetes személyt, aki a vezető tisztségviselői feladatokat nevében ellátja. A vezető tisztségviselőkre vonatkozó szabályokat a kijelölt személyre is alkalmazni kell.

A vezető tisztségviselő ügyvezetési feladatait személyesen köteles ellátni.

Nem lehet vezető tisztségviselő az, akit bűncselekmény elkövetése miatt jogerősen szabadságvesztés büntetésre ítéltek, amíg a büntetett előélethez fűződő hátrányos következmények alól nem mentesült.

Nem lehet vezető tisztségviselő az, akit e foglalkozástól jogerősen eltiltottak. Akit valamely foglalkozástól jogerős bírói ítélettel eltiltottak, az eltiltás hatálya alatt az ítéletben megjelölt tevékenységet folytató jogi személy vezető tisztségviselője nem lehet.

Az eltiltást kimondó határozatban megszabott időtartamig nem lehet vezető tisztségviselő az, akit eltiltottak a vezető tisztségviselői tevékenységtől.

E szervek és tagjaik választóinak beszámolási kötelezettséggel tartoznak. Az Egyesület Elnökének, vezető szervei tagjainak és tisztségviselőinek visszahívására az alábbi esetekben kerülhet sor:

a.)    tagsági jogviszonya megszűnik;

b.)  a választott tisztség ellátásában való tartós (90 napot meghaladó) akadályoztatás esetén;

c.)  olyan magatartás kifejtése esetén, amely az Egyesület célkitűzéseivel, az Alapszabályban foglalt működési szabályok betartásával ellentétes;

A visszahívás kezdeményezése esetén az előterjesztésben és a határozatban a visszahívást konkrétan indokolni kell.

Visszahívásra a választó testület jogosult.

A visszahívás kérdésében a választó testület ülését (Közgyűlést) kötelező összehívni, ha a visszahívást a rendes tagok legalább 20 %-a kezdeményezi.

    3)  Megválasztottnak, illetve visszahívottnak az minősül, aki a leadott érvényes szavazatok kétharmadát megkapta.

 

12. 

Az Egyesület döntéshozó szerve a Közgyűlés, amely az egyesületi élet minden kérdésében dönthet. A Közgyűlést a tagok összessége, valamint az Elnök, az alelnök, az Elnökség tagjai, a Felügyelő Bizottság elnöke és tagjai, valamint az Egyesületi Iroda vezetője, a Tenyésztésvezető, továbbá –amennyiben felállításra kerül - a Futtatói Szakosztály szervének vezetője is résztvevője a közgyűlésnek.

A közgyűlés évente legalább egy alkalommal ülésezik az Elnökség által meghatározott helyszínen.

A közgyűlés nem nyilvános, azon a tagokon és az ügyvezetésen kívül a közgyűlés összehívására jogosult által meghívottak és a közgyűlés határozata alapján tanácskozási joggal rendelkező személyek vehetnek részt.

A közgyűlés akkor határozatképes, ha a rendes tagok (alapító tagok, tagok) több mint 50%-a jelen van. Ha a Közgyűlés nem határozatképes, akkor a Közgyűlést változatlan napirenddel 1 óra múlva, ugyanazon a napon és helyen meg kell ismételni az eredetileg meghirdetett napirendi pontokkal. A megismételt közgyűlés a megjelent rendes tagok számarányára tekintet nélkül határozatképes, azonban a tagokat erről a rendelkezésről már az eredeti meghívóban előre tájékoztatni kell.

A közgyűlésen a határozatképességet minden határozathozatalnál vizsgálni kell.

Nem szavazhat az adott napirendi pont kapcsán az, akit a döntés előnyben részesít, kötelezettség alól mentesít, akivel a határozat alapján szerződést kellene kötni, vagy pert kellene indítani vagy egyébként is személyesen érintett a döntés által. Nem szavazhat az sem, akinek a hozzátartozója érintett a döntésben, illetve aki a döntésben érdekelt szervezettel többségi befolyást biztosító kapcsolatban áll.

 

13.

 

 

{C}{C}{C}{C}{C}{C}1.      {C}{C}{C}{C}{C}{C}A Közgyűlés kizárólagos hatáskörébe tartozik:

 

a)   Az Egyesület Alapszabályának módosítása, amelyhez a jelen lévő tagok háromnegyedes szótöbbséggel hozott határozata szükséges.

b)   Az Egyesület Elnökének és az Elnökség tagjainak megválasztása, visszahívása a Felügyelő Bizottság tagjainak megválasztása, visszahívása valamint az ügyintéző szerv kialakítása azzal, hogy az Elnökség tagjai maguk közül alelnököt választanak, míg a Felügyelő Bizottság tagjai maguk közül megválasztják a Felügyelő Bizottság elnökét. A közgyűlés hatáskörébe tartozik a Futtatói Szakosztály képviseleti szervének (vezetőségének) tevékenységére vonatkozó szervezeti és működési szabályzat jóváhagyása, a Futtatói Szakosztály éves tevékenységéről való beszámoltatás. A Futtatói Szakosztály tisztségviselőit saját maga választja meg az elnök, a titkár és a gazdasági vezető személyében, és még további két fő személyében a saját maga által jóváhagyott ügyrend szerint.

c)     A tisztségviselők tiszteletdíjának megállapítása.

d)     Az egyesület elnökségének mint vezető tisztségviselő(k) feletti munkáltatói jogok gyakorlása, ha a vezető tisztségviselő(k) az egyesülettel munkaviszonyban áll(nak).

e)    Az olyan szerződés megkötésének a jóváhagyása, amelyet az egyesület saját tagjával, vezető tisztségviselőjével, a felügyelő bizottság tagjával, a Futtatói Szakosztály vezetőségével vagy ezek hozzátartozójával köt.

f)       {Az Egyesület éves költségvetésének és munkatervének megállapítása, az előző évi költségvetési mérleg – ezen belül az elnökség által az egyesület vagyoni helyzetéről szóló jelentés – elfogadása, jóváhagyása, tagsági díjak kialakítása. Az egyesület éves költségvetésén belül a közgyűlés elkülönítetten állapítja meg és hagyja jóvá a Futtatói Szakosztály költségvetését, a Futtatói Szakosztály ügyintéző szervének javaslatát figyelembe véve.

g)     Az Elnökség, a Felügyelő Bizottság és az Egyesületi Iroda évi beszámolójának megtárgyalása és jóváhagyása.

h)      Az Egyesület más egyesülettel való egyesülésének és az egyesület szétválásának kimondása.

i)       Az Egyesület megszűnésének kimondása, amelyhez a szavazati joggal rendelkező tagok háromnegyedes szótöbbséggel hozott határozata szükséges.

j)        Az Egyesület céljának módosítása, amelyhez a szavazati joggal rendelkező tagok háromnegyedes szótöbbséggel hozott határozata szükséges.

k)      Az Egyesületből történő tagkizárás kérdésében meghozni a döntést.

l)       Döntés a tagsági jogviszony felmondásáról.

m)   A jelenlegi és a korábbi egyesületi tagok, a vezető tisztségviselők és a felügyelőbizottsági tagok vagy más egyesületi szervek tagjai elleni kártérítési igények érvényesítéséről való döntés.

n)     Amennyiben az indokolt, választott könyvvizsgáló megválasztása, visszahívása és díjazásának megállapítása.

o)     A végelszámoló kijelölése.

 A közgyűlés az a.), b.),  i.) és j.) pontok kivételével a leadott szavazatok egyszerű többségével dönt

 2.     Az Egyesület elnökét, az Elnökség tagjait, valamint a Felügyelő Bizottság tagjait a Közgyűlés határozott időre – 5 évre – választja, akik a határozott idő eltelte után újraválaszthatóak.

3.      A Közgyűlés a hatáskörébe tartozó kérdésekben általában egyszerű szótöbbséggel, nyílt szavazással dönt.  Titkos szavazás és kétharmados szótöbbség szükséges a személyi kérdésekben (elnök, elnökségi tagok, Felügyelő Bizottság tagjainak választása), az Egyesület feloszlása (megszűnése) kérdésében a jelenlévő tagok háromnegyedes szótöbbséggel hozott határozata szükséges.

 4.    A Közgyűlést évente egyszer kell összehívni.  Rendkívüli közgyűlést kell összehívni, ha:

a)   az Egyesület tagjainak 20 %-a az ok  és cél megjelölésével kéri,

b)   az Elnökség szükségesnek tartja,

c)      a Felügyelő Bizottság kezdeményezi,

d)     a bíróság elrendeli,

e)     amennyiben jelen bekezdés a) és c) esetében van szükség a Közgyűlés összehívására, de az erre irányuló kezdeményezés átvételét követő 8 napon belül az Elnök vagy az Elnökség nem intézkedik a közgyűlés összehívásáról, akkor a Közgyűlést jogosult közvetlenül a Felügyelő Bizottság is összehívni.

 5. A Közgyűlés akkor tekinthető szabályszerűen összehívottnak, ha a közgyűlési meghívó az Alapszabályban  foglaltaknak megfelelő tartalommal A Magyar Turf című szaklap „Hivatalos program” lapszámában a Közgyűlés napját megelőzően tartott versenynapon közzé lett téve, illetve az egyesület nyilvántartott tagjai és tagjelöltjei részére - a tiszteletbeli tagokat és a pártoló tagokat is beleértve - a közgyűlési meghívó a Közgyűlést legalább 10 nappal megelőzően postára lett adva, vagy annak írásban, kézbesítés útján  történő átvétele a postára adásra előírt határnappal, igazolható módon megtörtént.

A közgyűlési meghívó megküldésére a Közgyűlést megelőző 8 napon belül email vagy fax útján is sor kerülhet azzal, hogy annak a címzetthez történő eljutását visszaigazolással tanúsítani kell.

Az Egyesület szándéka szerint 2007. szeptember 30-át megelőzően saját honlap működésére is sor kerül. Az Egyesület Elnöksége köteles a honlap üzemszerű működéséről valamennyi tagot postai kézbesítéssel értesíteni. Amennyiben a honlap működtetése ténylegesen megvalósul, a tagság erről szóló értesítését követően az Egyesület valamennyi közleményét kötelezően, azaz hivatalosan a saját honlapján történő közzététel útján kézbesíti. A tagság kellő tájékozottságának érdekében a közgyűlési meghívókat azonban a Magyar Turf című hivatalos szaklapban legalább a közgyűlést megelőző versenynapon továbbra is közzé kell tenni. Egyéb ügyek vonatkozásában a postai úton történő kézbesítés szükségességéről vagy annak mellőzéséről az Elnökség jogosult dönteni. 

A döntéshozó szerv ülését a vezető tisztségviselő meghívó küldésével vagy közzétételével hívja össze.

A meghívónak tartalmaznia kell

a) a jogi személy nevét és székhelyét;

b) az ülés idejének és helyszínének megjelölését;

c) az ülés napirendjét.

A napirendet a meghívóban olyan részletességgel kell feltüntetni, hogy a szavazásra jogosultak a tárgyalni kívánt témakörökben álláspontjukat kialakíthassák.

A döntéshozó szerv az ülését a jogi személy székhelyén vagy fióktelepén tartja.

Ha a döntéshozó szerv ülését nem szabályszerűen hívták össze, az ülést akkor lehet megtartani, ha az ülésen valamennyi részvételre jogosult jelen van, és egyhangúlag hozzájárul az ülés megtartásához.

A döntéshozó szerv ülésén a szabályszerűen közölt napirenden szereplő kérdésben hozható határozat, kivéve, ha valamennyi részvételre jogosult jelen van és a napirenden nem szereplő kérdés megtárgyalásához egyhangúlag hozzájárul.

A közgyűlési meghívó kiegészítését a tagok és az egyesület szervei a kézbesítésétől számított 5 napon belül kérhetik az Elnökségtől azzal, hogy kérelmüket indokolni kötelesek.

A napirend kiegészítésének kérdésében az Elnökség jogosult dönteni. Ha a napirend kiegészítésre irányuló kérelemről az Elnökség nem dönt vagy azt elutasítja, a közgyűlés a napirend elfogadásáról szóló határozat meghozatalát megelőzően külön dönt a napirend kiegészítésének tárgyában azzal, hogy az egyesület Elnöke köteles az adott közgyűlésen a napirendi pontok ismertetése előtt bejelenteni, ha határidőben az arra jogosultak közül bárki tett kiegészítésre irányuló indítványt.

Az Egyesület közgyűlése csak a napirenden szereplő kérdésekben hozhat döntést, kivéve ha valamennyi szavazásra jogosult tag jelen van és a napirenden nem szereplő kérdés megtárgyalásához hozzájárul.

 6.     A Közgyűlésről az elhangzottak lényegét tartalmazó jegyzőkönyvet kell készíteni. A közgyűlési jegyzőkönyvet a megválasztott személy mint jegyzőkönyvvezető vezeti, és két megválasztott személy hitelesíti aláírásával. A levezető elnök munkáját szükség esetén megválasztásra kerülő két tagú számvizsgáló bizottság segíti. A Közgyűlés határozatait meg kell küldeni az Egyesület minden tisztségviselőjének. Az Egyesület tagjai a jegyzőkönyvbe az Egyesület székhelyén bármikor betekinthetnek.

 

VI.

ELNÖKSÉG

14.

Az Elnökség az Egyesület ügyvezető szerve, amely biztosítja az egyesületi munka folyamatosságát két Közgyűlés között. Gondoskodik a Közgyűlés határozatainak végrehajtásáról, valamint az Egyesületi Iroda létrehozásáról, ügyrendjének megállapításáról, működtetéséről és beszámoltatásáról. Az Elnökség jogosult a Tenyésztésvezető személyének kiválasztására, figyelembe véve a 123/2005 (XII. 27.) FVM rendelet előírásait. Az Elnökség jogosult munkaszerződés vagy megbízási szerződés keretében az egyesületi iroda ügyvezető igazgatójának foglalkoztatására. Az Elnökség a Közgyűlés döntéseit a Határozatok Tárában nyilvántartja.

Az Elnökség feladatkörébe tartozik a beszámolók előkészítése az azoknak az Elnök útján történő közgyűlés elé terjesztése; az éves költségvetés elkészítése és annak a közgyűlés elé terjesztése; az egyesületi vagyon kezelése, a vagyon felhasználására és befektetésére vonatkozó, a közgyűlés hatáskörébe nem tartozó döntések meghozatala és végrehajtása; az egyesület jogszabály és az alapszabály szerinti szervei megalakításának és a tisztségviselők megválasztásának előkészítése; a tagság és az egyesület szerveinek értesítése közgyűlés tartásáról; a közgyűlés napirendi pontjainak meghatározása; részvétel a közgyűlésen és válaszadás az egyesülettel kapcsolatos kérdésekre; a tagság nyilvántartása; az egyesület határozatainak, szervezeti okiratainak, és egyéb könyveinek a vezetése; az egyesület működésével kapcsolatos iratok megőrzése; az egyesületet érintő megszűnési ok fennállásának mindenkori vizsgálata és annak bekövetkezte esetén a jogszabályokban előírt intézkedések megtétele.

Az Elnökség saját maga állapítja meg az ügyrendjét.

Az Alapszabály a Futtatói Szakosztályának biztosítja a jogi személy jogosultságot. A Futtatói Szakosztály mint jogi személy képviseletére a Futtatói Szakosztály vezetője egy személyben jogosult. A Futtatói Szakosztály működési területén jogosult az egyesület képviseletére.

A Futtatói Szakosztály működési területét az egyesület Alapszabálya és egyéb belső szabályzatai és szabályai jelölik ki. A Futtatói Szakosztály képviseleti tevékenysége nem ütközhet az előbb nevesített szabályozásokba, vezetősége ebben kifejezetten felelősséggel tartozik az egyesület elnöksége és közgyűlése felé.

A Szakosztály képviseleti szerve dönt a saját vezetőségének megválasztásáról öt évre, dönt a vezetőségi tagok visszahívásáról, a saját szervezeti és működési szabályainak elfogadásáról, a közgyűlés elé terjesztendő éves munkatervének és pénzügyi tervének (költségvetésének) kérdéseiről.

15. 

1.   Az Egyesület Elnöke és Alelnöke társadalmi megbízatásként látja el feladatát, részükre a Közgyűlés tiszteletdíjat állapíthat meg, az egyesületi iroda ügyvezető igazgatója feladatait munkabér vagy megbízási díj ellenében látja el.

2. Az Elnököt munkájában az Alelnök segíti, aki egyben az Elnök akadályoztatása esetén annak teljes körű helyettesítését is ellátja. Az Alelnököt tagjai sorából az Elnökség jogosult nyílt szavazással, egyszerű szótöbbséggel megválasztani és indokolt esetben visszahívni ( az Alelnök megbízatása egybe kell essen azzal az időponttal, melyet a Közgyűlés az elnökségi tagnak történő megválasztásánál megjelölt ).  Az Elnök és az Alelnök munkájukért a Közgyűlésnek tartoznak felelősséggel, feladatukat a Működési Szabályzat tartalmazza, melyet az Elnökség állapít meg.

      Az Elnökség az Elnökkel, az Alelnökkel együtt öt tagból áll.

3. Az Elnök feladatai:

a)      Az Egyesület képviselete az Alapszabályban meghatározott körben.

b)     Összehívja a Közgyűlést és azon elnököl. Szervezi és irányítja az Elnökség, mint testület tevékenységét.

c) Javaslatot tesz az Elnökségnek a Tenyésztésvezető személyére, az Elnökség előzetes jóváhagyása alapján megbízási vagy munkaszerződést köt a Tenyésztésvezetővel, gyakorolja a megbízó (munkáltató) jogait.

d)    Irányítja és ellenőrzi az Egyesületi Iroda tevékenységét.

e)      Őrködik az Egyesület törvényes és Alapszabályszerű tevékenysége felett.

f)       Tenyésztési és teljesítmény vizsgálati szakbizottságokat hoz létre az Alelnök vezetésével.

Az Elnök köteles a Közgyűlést összehívni, a szükséges intézkedések megtétele céljából, ha

a.) az Egyesület vagyona az esedékes tartozásokat nem fedezi;

b.) az Egyesület előre láthatólag nem lesz képes a tartozásokat esedékességkor teljesíteni; vagy

c.) az Egyesület céljainak elérése veszélybe került.

Az a.) – c.) esetekben összehívásra kerülő Közgyűlésen a tagok kötelesek az összehívásra okot adó körülmény megszüntetése érdekében intézkedést tenni vagy az Egyesület megszüntetéséről dönteni. 

4. Az elnökségi tagok feladatait, feladatköreit, az Elnökség mint testület működési sajátosságait az Elnökség saját hatáskörében megállapított ügyrendje tartalmazza.

 

15/A.

Az elnökség vezető tisztségviselői neve és lakcíme:

Elnökségi tagok:

neve:   Kanics Ákos    lakcíme: 8444 Szentgál, külterület 038/7/A hrsz. (elnök)

név:     Frank László   lakcíme: 2030 Érd, Bakator u. 8.

név:     Hitka Péter      lakcíme: 2060 Bicske, Csordakút 545/6.

név:     Kerekes Gábor            lakcíme: 5800 Mezőkovácsháza, Sármezey E. u. 4/a.

név:     Balika Attila    lakcíme: 2890 Tata – Dióspuszta

16.

Az elnökségi ülések működési rendjének általános szabályai:

a.)    az Elnökség üléseit háromhavonta történő gyakorisággal tartja, szükség esetén ennél gyakrabban. A Felügyelő Bizottság jogosult az ok és a cél megjelölésével kezdeményezni elnökségi ülés megtartását, illetve már összehívott ülésen új napirend felvételét.

b.)   Az Elnökség üléseit jellemzően az Elnök, akadályoztatása esetén az Alelnök hívja össze. Rendkívüli esetben, ha az ülés megtartásában való késedelem az Egyesület érdekeit, céljainak megvalósulását vélhetően veszélyeztetné, az Elnökség ülését három elnökségi tag is összehívhatja. Az ülés összehívása írásban, az időpont, a hely, a napirend feltüntetése mellet, az ülést megelőzően legalább három nappal kell történjen. A Meghívó kézbesítése fax, vagy email útján is megengedett. Az ülésre tanácskozási, felszólalási jogosultságot biztosítva - kötelezően meg kell hívni a Felügyelő Bizottság elnökét, aki köteles gondoskodni az ellenőrző testület képviseletéről az elnökségi ülésen. Az elnökségi ülések állandó meghívottja az egyesületi iroda ügyvezető igazgatója szavazati jog nélkül, tanácskozási, indítványtételi jogosultsággal, az egyesületi iroda munkájával kapcsolatos beszámolás és felelősség terhe mellett.

c.)   A szabályszerűen összehívott elnökségi ülés akkor határozatképes, ha azon az Elnökség öt tagjából legalább hárman jelen vannak. A Felügyelő Bizottság ülésen való képviseletének elmaradása kizárólag akkor teszi érvénytelenné az Elnökség ülését, ha az ellenőrző testület ülésre történő meghívása nem bizonyítható hitelt érdemlően. A nem szabályszerűen összehívott elnökségi ülés kizárólag abban az esetben határozatképes, ha azon az Elnökség minden tagja ( öt tagja ) részt vesz, és a jegyzőkönyvben rögzítésre kerül, hogy az ülés megtartásával egybehangzóan egyetértettek.

d.)    Az Elnökség az ülésein nyílt szavazással, szótöbbséggel hozza meg határozatait. A szótöbbséget az a határozat kapja meg, amelyet igen szavazatával, a jelenlévők számától függetlenül – a Közgyűlésen megválasztott öt elnökségi tagból - legalább három tag támogat.

e.)    Az Elnökség üléseiről Jegyzőkönyvet (jkv.) kell felvenni. Az ülés megkezdésekor ki kell jelölni a jkv. vezető és a két hitelesítő személyét. A jkv.-nek kötelezően tartalmaznia kell az ülés időpontját, helyét, a napirendi pontokat, az előterjesztések konkrét szövegét, a tájékoztatások, hozzászólások, módosító indítványok érdemi összefoglalását, ha azt bármelyik tanácskozási joggal rendelkező hozzászóló kéri, akkor vélemény nyilvánítását szó szerint rögzíteni.  A szavazások tényét és eredményét.

f.)    Az Elnök felelős a jkv. késedelem nélküli elkészítéséért, az Egyesület székhelyén történő – selejtezést meg nem engedő – irattárazásáért. A jkv. egy-egy hiteles példányát az Elnökség valamennyi tagjának és a Felügyelő Bizottságnak meg kell küldeni. Az Egyesület bármely tagja jogosult a jkv.-be betekinteni, arról másolatot kérni.

 

VII. 

FELÜGYELŐ BIZOTTSÁG  

17.  

1.   Az Egyesület működésének – ide értve a Futtatói Szakosztályt is - ellenőrzésére háromtagú Felügyelő Bizottságot hoz létre. A Felügyelő Bizottság élén elnök áll, munkáját két Felügyelő Bizottsági tag segíti.

2.   Az Egyesület költségvetésének kidolgozásában és közgyűlési előterjesztésében az Elnök segítségére van.

3.   Ellenőrzi az Alapszabályban és az Egyesületre vonatkozó jogszabályokban foglaltak szerinti működést, a Közgyűlés határozatainak végrehajtását.

4.   A bizottság tagjai az Egyesület más vezető szerveiben tisztséget nem tölthetnek be.

5.   A Felügyelő Bizottság Elnöke és tagjai feladatukat társadalmi megbízatásként látják el, részükre a Közgyűlés tiszteletdíjat állapíthat meg.

6.  A Felügyelő Bizottság saját maga választja meg és hívja vissza az elnökét, és saját maga állapítja meg az ügyrendjét. A Felügyelő Bizottság elnöki tisztségéből történő visszahívás esetén az érintett személy a Felügyelő Bizottsági tagságát megtartja. Visszahívásra különösen indokolt esetben kerülhet sor, ilyennek tekintendő, ha az Elnök feladatainak ellátásában tartósan, 90 napot meghaladóan akadályozva van.

7.   A Felügyelő Bizottság tagjait a Közgyűlés választja 5 évre. A Felügyelő Bizottság évente legalább egyszer a Közgyűlést megelőző 2 hónapon belül, egyébként szükség szerint ülésezik. A Felügyelő Bizottság üléseit az elnök hívja össze. A Felügyelő Bizottság mint testület akkor határozatképes, ha minden tagja jelen van az ülésen, döntését egyszerű szótöbbséggel hozza, üléseiről jegyzőkönyvet készít. A Felügyelő Bizottság ellenőrzi az egyesület működését, gazdálkodását, pénz és vagyonkezelését, amelyről jelentést készít a Közgyűlés részére. Az FB tagja az egyesület vezető tisztségviselőitől jelentést, felvilágosítást kérhet, továbbá az egyesület könyveibe és irataiba betekinthet, azokat megvizsgálhatja. Az FB tagja tanácskozási joggal részt vehet az Elnökség ülésein. Az FB jogosult arra, hogy az Elnök vagy az Elnökség által összehívásra kerülő Közgyűlés napirendi pontjaival kapcsolatban előzetesen véleményt nyilvánítson, és javaslatot tegyen a Közgyűlés által megtárgyalandó témákkal kapcsolatban

VIII. 

EGYESÜLETI IRODA 

18. 

1.   Az Egyesület és a Futtatói Szakosztály mint önálló szervezeti egység általános hatáskörű végrehajtó szerve. Az Egyesületi Iroda jogosult és köteles elvégezni mindazon feladatokat, amelyek a 123/2005 (XII. 27.) FVM rendelet alapján az Egyesületre mint „elismert tenyésztő szervezetre” hárulnak, kivéve ha arra vonatkozóan az Alapszabály a Közgyűlés, az Elnökség ügyrendje, vagy a Felügyelő Bizottság ügyrendje másként rendelkezik.

3.     Az Egyesületi Iroda élén a tenyésztésvezető áll. Az Egyesületi Iroda dolgozói az Egyesület fizetett alkalmazottai. Az Egyesületi Iroda alkalmazottainak számát az Elnökség határozza meg. A Közgyűlés dönt az Egyesületi Iroda éves költségvetéséről.

4.     Az egyesületi iroda napi munkáját az ügyvezető igazgató irányítja. Az ügyvezető igazgatóval az egyesület elnöksége legalább napi négy órás foglalkoztatásra munkaszerződést vagy megbízási szerződést köt. Az ügyvezető igazgatóval szemben követelmény a felsőfokú szakirányú végzettség és szakmai gyakorlat, a vezetői alkalmasság, de nem követelmény az egyesületi tagság.

19. 

a.         A Tenyésztésvezető feladatai:

a)  Egy személyben irányítja az Egyesületi Iroda munkáját, tervszerűen meghatározza az ügyvezető által ellátandó havi szintre bontott feladatokat.

b)  Kinevezi az Iroda dolgozóit és gyakorolja felettük a munkáltatói jogkört, kivéve az elnökségi hatáskörben lévő ügyvezető igazgatót.

c)  Gondoskodik az Elnökség és a Közgyűlés elé kerülő előterjesztések kidolgozásáról.

d)  Biztosítja a Közgyűlés határozatainak kihirdetését és szervezi a határozatok végrehajtását.

e)  Végrehajtja a Közgyűlés által megállapított éves szakmai feladat-tervet.

f)  Az elnökkel vagy az ügyvezető igazgató együttesen gyakorolja az utalványozási jogkört, az utalványozási szabályzat szerint.

g) Az Egyesületi Iroda ügyvezető igazgató együttesen felel az egyesület vagyoni eszközeinek az Alapszabály, illetőleg a jóváhagyott költségvetés szerinti célokra való felhasználásáért.

h) Elősegíti és kezdeményezi az Egyesület vezető szerveinek törvényes és szabályszerű működését.

i) Feladata az Egyesületi Iroda ügyrendjére vonatkozó javaslat kidolgozása és a jóváhagyott ügyrend mindenkori betartása és betartatása.

j)  Az Egyesület képviselete az Alapszabályban meghatározott körben.

      b. A Tenyésztésvezető az Egyesületi Iroda éves beszámolóját, beleértve a saját tevékenységéről szóló beszámolót is, köteles a Közgyűlés elé terjeszteni megtárgyalásra és                  jóváhagyásra.

c. A Tenyésztésvezető foglalkoztatása az Elnökség hatáskörébe tartozik.

d. A Tenyésztésvezető tevékenységének részletes szabályait az Elnökség által megállapított Egyesületi Iroda ügyrendje tartalmazza.

IX.

AZ EGYESÜLET KÉPVISELETE

20. 

  1. Az Egyesületet harmadik személyekkel szemben, továbbá a hatóságok és a bíróságok előtt általánosságban és teljes jogkörrel az Egyesület Elnöke képviseli. A képviseleti jogkörét az Elnök a Tenyésztésvezetőre és az egyesületi iroda ügyvezető igazgatójára részben átruházhatja. A jogkör átruházás eseteit az Egyesületi Iroda ügyrendjében tételesen fel kell tüntetni. Az Egyesület Elnöke az Egyesületet akként jegyzi, hogy az Egyesület előirt, előnyomott vagy nyomtatott cégszövege alá a teljes nevét önállóan írja.
  2. Az Alapszabály erejénél fogva a Tenyésztésvezető jogosult képviseletre, döntéshozatalra és aláírásra az ügyrend szerint.
  3. Az egyesületi iroda ügyvezető igazgatója jogosult arra, hogy az egyesület érdekeinek hatékonyabb képviseletére az Alapszabályban meghatározott képviseleti jogkörét az egyesületi iroda ügyrendjében meghatározottak szerint gyakorolja bármely fórum vagy szervezet előtt. Az egyesületi iroda ügyvezető igazgatója tevékenységéről, intézkedéseiről közvetlenül a tenyésztésvezető felé tartozik beszámolási kötelezettséggel, míg az elnökségi ülések állandó meghívottjaként felelősséggel tartozik az elnökség irányába is.
  4. Az Alapszabály erejénél fogva a Futtatói Szakosztály mint önálló jogi személy vezetője jogosult a Futtatói Szakosztály mint jogi személy képviseletére és jogosult a Futtatói Szakosztály működési területére vonatkozóan az egyesület képviseletére is az Alapszabályban és a szervezeti és működési szabályzatban meghatározott módon.

 

X. 

AZ EGYESÜLET MŰKÖDÉSE ÉS GAZDÁLKODÁSA

21.

1.   Az Egyesület céljainak eléréséhez szükséges feladatait és tevékenységét az Egyesület ügyrendjében meghatározott módon látja el.

2.   Az ügyintéző szervezet munkaviszonyára vonatkozóan munkaügyi szabályzatot kell készíteni. A munkaügyi szabályzatot döntés céljából a Közgyűlés elé kell terjeszteni.

3.   Az Egyesület költségvetés alapján gazdálkodik.

4.   A költségvetés előkészítése és végrehajtása során a mindenkori pénzügyi számviteli szabályokat kell betartani.

5.   Az Egyesület bevételei, vagyona:

a)      egyesületi tagsági díjak;

b)     pártoló tagok által nyújtott anyagi támogatás;

c)      adományok, kamatok;

d)      fajtadíjak;

e)      az állattenyésztés fejlesztését szolgáló állami támogatások célirányok felhasználása;

f)     Az Egyesület alaptevékenységéből eredő bevételek;

g)     Ingatlanok és ingóságok;

h)    Az Egyesület - a kizárólag célja megvalósítása gazdasági feltételeinek biztosítása érdekében másodlagos tevékenységként folytatott - vállalkozói tevékenységéből származó egyéb bevétel

6.   Az Egyesület tartozásaiért saját vagyonával felel.

      Az Egyesület tartozásaiért a tagok - a tagdíj megfizetésén túl - saját vagyonukkal nem felelnek.

7.   Az Egyesület nyereséget nem képez. Az Egyesület éves bevételének a költség felhasználáson felül fennmaradó részét az Egyesületi Iroda és az egyesületi tevékenységben kiemelkedő munkát végzett tagok, illetve jogi személy képviselőinek jutalmazására, illetve a következő évi feladatok megvalósítására fordíthatja. Ebben a kérdésben a Közgyűlés évente dönt.

8.   Az Egyesület vagyona csak a jelen Alapszabályban felsorolt feladatokra használható a Közgyűlés határozata szerint.

9.   Az Egyesület tagdíjakból és adományokból származó bevételeit – a megszűnés esetének kivételével - nem szabad a tagok között felosztani.

22. 

Az egyesület a meglévő vagyonából 50.000,- Ft-ot (azaz Ötvenezer forintot) elkülönít a Futtatói Szakosztály működéséhez szükséges vagyonrészként. A Futtatói Szakosztály részére a mindenkori tagdíj bevételeinek 33%-át biztosítja az éves költségvetés keretén belül. Az egyesület alaptevékenységéből eredő bevételek legfeljebb 20%-át az egyesület és a Futtatói Szakosztály éves költségvetésének megállapításakor a Szakosztály működési feltételeinek biztosításához rendelhet.

XI. 

23. 

Az egyesület megszűnése 

Az Egyesület csak egyesülettel egyesülhet és csak egyesületekre válhat szét.

Az Egyesület jogutód nélkül szűnik meg az alábbi esetekben is:

a.) az Egyesület megvalósította célját vagy az egyesület céljának megvalósítása lehetetlenné vált és új célt nem határoztak meg; vagy

b.) az Egyesület tagjainak száma hat hónapon keresztül nem éri el a tíz főt.

A megszűnési okok bármelyikének bekövetkezte esetén az Elnökség tagjai kötelesek a szükséges intézkedést haladéktalanul megtenni.

Az Egyesület jogutód nélküli megszűnése esetén a hitelezők követeléseinek kiegyenlítése után fennmaradó vagyont az egyesület céljával megegyező vagy hasonló cél megvalósítására létrehozott közhasznú szervezetnek kell átadni annak érdekében, hogy az eredeti egyesületi cél megvalósulhasson.

Az egyesület jogutód nélküli megszűnése után a vezető tisztségviselőkkel (elnökség, felügyelőbizottság tagjai) szemben e minőségükben az egyesületnek okozott károk miatti kártérítési igényt – a jogerős bírósági törléstől számított egy éven belül – az egyesület törlésének időpontjában tagsági jogviszonyban álló tag vagy az érvényesítheti, akinek a részére a megszűnéskor fennmaradó egyesületi vagyont át kellett adni, vagy ha lett volna vagyon, át kellett volna adni.

Az egyesület megszűnését megelőző két évben a vezető tisztségviselők (elnökség, felügyelőbizottság tagjai) az egyesület megszűnésétől számított két évig egyetemlegesen kötelesek helytállni az egyesület hitelezőivel szemben mindazon tartozásokért, amelyeket az egyesület vagyona vagy a vagyoni hozzájárulást nem szolgáltató egyesületi tagoknak a jogi személy általános szabályai szerinti helytállási kötelezettsége nem fedezett.

A fenti Alapszabályt módosításokkal egységes szerkezetbe foglaltan jóváhagyta az Egyesület  2014. november 15. napján tartott rendkívüli Közgyűlése.

Hitelesítés:     

Közgyűlés Levezető elnök

Közgyűlési Jegyzőkönyvvezető

Közgyűlési Jegyzőkönyv-hitelesítő

Közgyűlési Jegyzőkönyv-hitelesítő

Kanics Ákos

dr. Ecsedi Leticia

Balika Attila

dr. Németh Csaba

Ellenjegyzem Budapesten, 2014. november 15. napján.